A kormány már jövő év januárjában ki szeretné írni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kötődő új uniós pályázatokat, amelyek elbírálása és végrehajtása során növelni fogják az átláthatóságot - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos csütörtökön Budapesten.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tanácskozásán a kormánybiztos elmondta: a pályázatoknál a kormány szeretné bevezetni az egyablakos rendszert. Eszerint a pályázó vállalkozások egyetlen ügyintéző segítségével tudják majd beadni a dokumentumokat és intézni az ügyeket.
A kormány szeretné növelni a pályáztatás hatékonyságát is: ennek érdekében a résztvevő szervezetekkel olyan szerződést köt az állam, amelyben részletesen rögzítik, hány százalékos teljesítés mellett milyen összegeket fizetnek ki.
A kormány ésszerűsíteni akarja a pályáztatási folyamatot, racionalizálják majd a vállalkozásoktól, illetve önkormányzatoktól elvárt garanciák számát, nagyságát. Ezzel együtt az irányító hatóságok szigorúan figyelik majd azt, hogy a pályázatokon elnyert uniós pénzeket ténylegesen arra használják-e fel, amire az összegeket kérték - nyomatékosította Bajnai Gordon. Kiemelte: ez annál is inkább indokolt, mivel az unió központi intézményei szigorítják majd az integráció által kiutalt összegek ellenőrzését, várható az is, hogy a pénzek felhasználását követően évek múlva utóellenőrzést is végezhetnek.
Bajnai Gordon rámutatott: a cél az, minél jobban tudjuk felhasználni az unió által Magyarország rendelkezésére álló keretet. Így a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakot tekintve kívánatos lenne, ha a teljes saját és uniós források alapján számított nyolcezer milliárd forintot szinte száz százalékban fel tudnánk használni gazdaságfejlesztésre, infrastruktúraépítésre, a humán erőforrások bővítésére.
Az összegzések szerint - ha az operatív és ágazati programokat is egybevetjük, - akkor a 2007-2013 közötti időszakban a közlekedésfejlesztésre együttesen mintegy 2.000 milliárd forint, a humánerőforrások fejlesztésére 1.600 milliárd, míg gazdaságfejlesztési programokra 1.300 milliárd forint jut.
Ha csupán a "központi" gazdaságfejlesztés operatív programot nézzük, erre a célra mintegy 674 milliárd forint áll rendelkezésre az eddigi kormánydöntések alapján, de ez az összeg felmehet több mint 880 milliárd forintra - tette hozzá Bajnai.
Ezzel együtt olyan gazdaságösztönző lépéseket is meg kell tenni, amelyek nem köthetők egy-egy nagyobb operatív vagy ágazati programhoz, így például el kell érni, hogy Magyarországon a mostanihoz képest lényegesen rövidüljön a cégalapítás ideje - emelte ki a kormánybiztos. Az új Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában megjelennek a "visszatérítendő" pénzek programjai, így azok a hitel-, tőke- és garanciaprogramok, amelyekkel a kormányzat hosszú távra szeretné segíteni a kis- és közepes vállalkozások, családi cégek megalapítását, megerősödését. Ezen programok során a kormányzat nem a bankszektorral versenyezve, hanem a pénzintézetekkel együttműködve kívánja a fejlesztési projekteket megvalósítani, hogy a gazdaságban erőteljesebb szerepet kapjanak a kis- és közepes cégek.
A II. Nemzeti Fejlesztési Tervben nagy hangsúlyt kapnak olyan regionális gazdaságfejlesztési elképzelések, amelyek a helyi vállalkozások együttműködését olyan irányban segítik, hogy azok be tudjanak kapcsolódni a Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégek beszállítói hálózatába.
A kormánybiztos elmondta: a kormányzat kiemelten kezeli azt az elképzelést is, hogy a humán erőforrásokra szánt pénzek révén vidéken is megjelenjenek az úgynevezett fejlesztési pólusok, azaz egy-egy jelentősebb húzóágazat tudásbázisa vidéken épüljön ki. Erre példaként említette, hogy ha a biotechnológia fejlesztési központja nem Budapestre vagy annak közelébe, hanem egy vidéki régióba települne.
(MTI-ECO)