Bakaruhában

Igaz, az őt megválasztók közül a jelek szerint ez senkit sem érdekel.

A mostani választás főszereplője ugyanis nem Baka András. Nem a jelölt kvalitásairól, szakmai szándékairól szól a történet, hanem az őt jelölő közjogi méltóság és az őt most megválasztók politikai játszmáiról.

Sólyom László már évekkel korábban megmondta, hogy nem egyeztet a pártokkal. A köztársasági elnök, mint mindig, ezúttal is megtartotta a szavát. Ha csak a kulisszák mögött nem értekezett titokban valamelyik párt prominenseivel, azt kell mondanunk, hogy karakánul – de talán jobb kifejezés: - konokul kitartott azon fixa ideája mellett, hogy a parlamentnek ő ajánl elfogadásra jelölteket, a tisztelt ház pedig legyen oly kedves és méltóztasson bizalmat szavazni az ő választottjának.

Az elmúlt egy év történéseit ismerjük. (Vagy legalábbis, azt hisszük, hogy ismerjük). A szocialisták a köztársasági elnök üzenetére viszontüzenetekben válaszoltak: köszönik, nem kérnek ebből a jelölési gyakorlatból, ezért azután Baka András egyik jeles elődje sem lehetett főbíró Magyarországon.

A kis pártokról most ne beszéljünk, ez nem az ő játékuk volt, keveset is szóltak az ügyben – volt mire szerénynek lenniük.

A szocialisták viszont a sokadik megvétózott főbírójelölt-választás után rájöttek, hogy fölösleges a köztársasági elnököt még jobban magukra haragítani. Persze, jó érzés lehetett látni, hogy a velük szemben gyakorta ellenségesen viselkedő közjogi méltóságot majd szétveti a düh. Látványnak biztosan megérte az ideges, a visszafojtott dühtől majd megfulladó köztársasági elnök, ám ez egy politikust, egy politikai pártot legföljebb ha ideig-óráig elégíthet ki.

Valódi politikus hosszabb távra, nagyobb léptékben gondolkodik. A szocialisták, legyen bármi is az ember véleménye róluk, alapvetően mégiscsak politikusok. Csakúgy, mint a többi párt emberei, ebből élnek, ehhez értenek – legalábbis máshoz nem nagyon.

Idővel rájöttek, hogy már a Fidesznek sem kell Baka András. Egy évvel ezelőtt még jó lett volna Baka a legnagyobb ellenzéki pártnak, de most már nem. Mert bár egyes közvélekedők szerint az új főbíró szíve valahol a középtől kissé jobbra dobog, annyira nem, és szakmailag is ad magára annyit, hogy ezt az amúgy nemes tulajdonságát meghagyja a magánszférája számára.

Márpedig a Fidesz megígérte a zembereknek, hogy elszámolás lesz. Ügyek lesznek, és persze perek, amelyek igazságos, ám szigorú ítéletekkel zárulnak majd.

Ehhez olyan főbíró kell, aki partner az ilyenben.

A világ számos táján elmegy az ilyesmi. Egy sor banánköztársaságban a feneküket az földhöz vernék örömükben a zemberek, ha olyan igazságos királyuk lenne, mint amilyen Orbán Viktor Mihály, de nálunk ez a forgatókönyv kissé ijesztően hangzik.

Ez még Sólyom Lászlónak is sok volt. Nem morálisan, hanem szakmailag tartotta védhetetlennek. Hogy egy még kormányon sem lévő párt majdani perekkel fenyegesse politikai ellenlábasát. Még ügy sincs sehol, de ők már most a kezükben tartják az ítéletet.

Sólyom sem jó már a Fidesznek, így vélhetően negyedik alkalommal Orbánék nem szavazták meg Baka Andrást. Nekik Bakánál is bakább főbíró kell, olyan aki a Vezénylő Tábornok parancsára haptákba vágja magát. És persze még Sólyomnál is sólyomabb köztársasági elnök.

Ezt ismerték fel a szocialisták – némiképp megkésve, de talán még mindig időben. Az utóbbi néhány hétben már ők ragaszkodtak Baka megválasztásához, mondván, ha most sem lesz főbíró, akkor egy év múlva a kétharmaddal rendelkező Fidesz jelöli ki majd a poszt várományosát.

Ezért dobták be a szocialisták a létező összes trükköt. A szavazófülkébe odahelyezett csodatoll legendáját, amely elmondásuk szerint bizonyíthatta volna, hogy a Fidesz az a párt, amely nem szavazta meg a főbírójelöltet.

A Fidesz szépen benyalta a csodatoll és az „egy fülkében szavazunk” mondakört. Csapdába került, és kénytelen volt úgy tenni, mintha semmi baja nem lenne Baka Andrással.

Mindegy, ha hatalomra kerülnek, valamilyen ürüggyel majd csak eltávolítják. Okot mindig lehet találni, ügyet mindig lehet kreálni.

Sólyom, ha a következő egy évben jól viselkedik, talán kitöltheti a mandátumát - bárha meglesz a kétharmad, erre sem fogadnék nagyobb tételben.

Ez a történet, mint látható, a legkevésbé sem Baka Andrásról, a Legfelsőbb Bíróság most megválasztott elnökéről szól. Akinek egyébként, ha még nem mondtuk volna, ezúton is gratulálunk.

      Föld S. Péter