A skót miniszterelnök szerint a londoni alsóház ellenzéki frakcióinak egységesen kellene fellépniük a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, a brit kormány által a múlt héten jóváhagyott megállapodástervezet ellen.
Nicola Sturgeon, aki kedden a Downing Streeten találkozott Theresa May brit miniszterelnökkel, a BBC televízió esti interjúműsorában elmondta: betekintést nyert az 585 oldalas tervezetbe, amely azonban nem bír kötelező erejű jogi hatállyal, nincsenek jogkövetkezményei, és emiatt az alsóházi képviselőknek úgy kellene megszavazniuk az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból, hogy nem tudják, mi jön utána.
A skót miniszterelnök szerint a konzervatív párti brit kormány gyakorlatilag "arra kéri az embereket, hogy bekötött szemmel ugorjanak a szakadékba". "Nem hinném, hogy ez ésszerű vagy elfogadható dolog lenne" - tette hozzá.
Nicola Sturgeon elmondta: ellenzéki koalíciót tart szükségesnek a megállapodástervezet elfogadásának megakadályozására, és erről kedden tárgyalt is Jeremy Corbynnal, a legnagyobb országos ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével, "de még nem tartunk ott, hogy e koalíció létrejöttéről beszélhessünk".
A Munkáspárt és a Skóciában kormányzó, Nicola Sturgeon vezette, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) alsóházi frakciója egyaránt jelezte, hogy nem szavazza meg a Brexit feltételeiről szóló megállapodástervezetet. A két párt egyetért abban is, hogy - Theresa May álláspontjával ellentétben - a jelenlegi tervezet elfogadásának nem a megállapodás nélküli Brexit az egyetlen alternatívája.
Nicola Sturgeon a kedd esti BBC-műsorban elmondta: az SNP egyik fő kifogása az, hogy a tervezet nem tartaná állandó jelleggel az Egyesült Királyságot az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában.
Hozzátette: meggyőződése szerint egyre erőteljesebb a nyomás annak érdekében, hogy a választók újabb népszavazáson dönthessenek a Brexitről, immár a körvonalazódó feltételrendszer ismeretében.
A skót miniszterelnök közölte: a kialakult helyzetben több érv szól Skócia függetlenné válása mellett is, mint valaha.
A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.
Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
Nicola Sturgeon sértőnek és szégyenteljesnek nevezte Theresa May előző napi kijelentését, amely szerint a brit EU-tagság megszűnése után az uniós tagországokból érkező munkavállalók már nem állhatnak be mások elé "a sor elejére".
May a Brit Iparszövetség (CBI) hétfőn Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva úgy fogalmazott: a majdani új brit bevándorlási rendszer nem azt veszi majd figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy miben tehetséges, milyen szakképesítést tud felmutatni, és ennek megfelelően megszűnik az a helyzet is, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől vagy szakmai tapasztalataiktól függetlenül "beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé".
Élesen bírálta a brit kormányfő e kijelentését Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) Brexit-ügyi koordinátora is. Verhofstadt nyilatkozata szerint a Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok senki elé nem álltak be a sorba, hanem a számukra szabadságot és lehetőségeket nyújtó jogosultságaikkal éltek, és az EP azon dolgozik, hogy e jogosultságaik a jövőben is megmaradjanak.