A tekintélyes konzervatív brit napilap szerdai szerkesztőségi írása szerint a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták által az előző, 2010-es választások után alakított koalíció stabilnak és konstruktívnak bizonyult. David Cameron konzervatív miniszterelnök és liberális demokrata helyettese, Nick Clegg közös kormányzása alatt 2,2 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, és a brit gazdaság kilábalási üteme a leggyorsabb a vezető ipari hatalmak közül az Egyesült Államokat nem számítva - áll a The Times szerkesztőségi állásfoglalásában.
A lap felidézi, hogy a konzervatív-liberális koalíció a hazai össztermékhez (GDP) mért közkiadási rátát 46 százalékról 39 százalékra csökkentette, "oktatási forradalmat" indított útjára, és a GDP-arányos államháztartási deficit, amely a 2010-es kormányváltás idején meghaladta a 11 százalékot - ez békeidőben példátlan hiány volt -, mára a felére csökkent.
Cameron az elmúlt öt évben ésszerűen választotta ki az elsődleges fontosságúnak tartott feladatokat, hozzákezdett a pénzügyi válság által romba döntött brit gazdaság újjáépítéséhez, és megérdemli az esélyt, hogy végigvihesse ezt a munkát - írja szerdai szerkesztőségi cikkében a The Times.
Nagy-Britanniában a befolyásos brit lapok a választások előtt hagyományszerűen kinyilvánítják, hogy melyik pártot támogatják. A liberális irányzatú tekintélyes folyóirat, a The Economist is amellett foglalt állást legutóbbi kiadásában, hogy David Cameronnak meg kellene adni az esélyt a második kormányzati ciklusra a csütörtöki választásokon.
A hetilap szerint ezt a gazdasági eredmények indokolnák, a konzervatív-liberális koalíció ugyanis komolyabb vívmányokat ért el, a legfőbb vetélytárs, a Munkáspárt pedig nagyobb kockázatot jelent e vívmányokra, mintsem azt sokan érzékelik.
Az 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány még mindig a második legmagasabb a hét vezető ipari hatalom (G7) csoportján belül, és mivel a britek többet fogyasztanak, mint amennyit megtermelnek, a folyómérleg-deficit is eléri az 5,5 százalékot, ami ugyancsak aggasztóan magas. Mindemellett az inflációs kiigazítással számolt reálbérek 2009 óta minden egyes évben csökkentek.
A konzervatívok vezette koalíció azonban pragmatikusabban látott hozzá a deficitcsökkentéshez, mint ahogy azt saját maga is elismeri, és progresszívabb módon, mint ahogy azt bírálói látják - fogalmazott szerkesztőségi írásában a The Economist.
A folyóirat szerint ugyanakkor az állami újraelosztás arányát emelő munkáspárti tervek - köztük a legtehetősebbek személyi jövedelemadó-kulcsának 50 százalékra emelése a jelenlegi 45 százalékról és a luxusingatlanok megadóztatása -, valamint az, hogy Ed Miliband, a Labour vezetője általánosságban is jelentősebb állami beavatkozásra törekszik a piacokon, azzal a kockázattal jár, hogy éppen a leginkább vállalkozókedvű, legmozgékonyabb gazdasági szereplőket riasztja el a brit gazdaságtól.
Mindezek alapján Nagy-Britannia legjobb reménye a jelenlegi konzervatív-liberális koalíció folytatása - zárja írását a The Economist.
A minap a legnagyobb brit bulvárlap, a The Sun is közölte, hogy a liberálisokkal koalícióban kormányzó Konzervatív Pártot támogatja.
A The Sun állásfoglalását minden brit parlamenti választás előtt feszült figyelemmel várják a politikai pártok is. A Murdoch-sajtóbirodalom globális bulvárportfóliójának legnépszerűbb brit kiadványa ugyanis óvatos becslések szerint nyolcmillió olvasóhoz jut el naponta, és általános az a vélekedés, hogy képes döntően befolyásolni egy-egy brit parlamenti választás eredményét.