Kimondottan nagy politikai célok vannak a Mol orosz részvénypakettjének magyar kivásárlása mögött – nyilatkozta Csaba László közgazdász, egyetemi tanár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. A közgazdász szerint az ár ilyen értelemben alárendelt szerepet játszott. A szakember szerint abból, hogy a vásárlás nem egy szokványos piaci tranzakció volt, arra lehet következtetni, hogy mégis csak egy csomagterv része, amelyben még több, nem ismert elem is szerepelhet, amelyek között az összefüggést kívülről nem lehet látni.
“A kormányzat több mindent mondott, egyfelől azt, hogy szeretné erősíteni az állami befolyást a piaci folyamatokban, másfelől az energia árát politikai kérdésként kezeli, mint a megelőző két kormány is; harmadrészt pedig régi félelem volt, hogy az orosz tulajdon kockázatos, mert nem lehet tudni, hol végződik az állam és hol kezdődik a piac és mikor melyik logikája érvényesül” - hangoztatta a közgazdász, aki szerint ebben az esetben az ár alárendelt tényezőnek számított a fenti célok mellett.
A felvetésre, hogy egyes vélemények szerint a kormányzat ezek után bele tud majd avatkozni a benzinár képzésébe – amit Fellegi Tamás miniszter egyébként cáfolt –, Csaba László úgy reagált: ha valakinek mindennel egybevéve egynegyed hányadnyi tulajdonrésze van egy cég vezetésében, az elég jelentősen tudja befolyásolni az adott vállalat politikáját.
“Arra látunk példát, hogy a kormány hajlamos állam vezérelte modellben elképzelni a magyar gazdaságot, amikor is meghatározza a devizaátváltási árfolyamot, vagy különadókat vet ki. Kétségtelen, hogy egy ilyen meghatározó befolyás a nemzeti olajtársasággal és azon keresztül a benzinpiaccal kapcsolatban is sokkal nagyobb teret enged a kormány számára, mint a korábbi helyzet” - hangoztatta a közgazdász-egyetemi tanár.
Azt nehéz lenne eldönteni, hogy egy, még csak most elkezdődött műveletnek mi lesz a jövője és kifutása. „Én arra gondolnék, hogy viszonylag magas olajárak mellett többlet bevételeket és egyben mozgásteret jelent a magyar kormány számára” – tette hozzá Csaba László.
„Hogy a piacok minderre hogyan reagálnak, meglátjuk. Kezdetben nem voltak nagyon lelkesek, ahogy akkor sem, mikor Ausztriában hasonló lépésekre került sor, mert a piacok nem szeretik az állami tulajdont „– érvelt a szakember.
vg.hu