Elvi egyetértés

Érdekes szemantikai eltérés, hogy Orbán Viktor személyes honlapján keményebb a szöveg. Ott az szerepel, hogy "a Fidesz elnöke szerint az Európai Uniónak nem szabad segítséget nyújtania hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányoknak”. A Fidesz képviselői, és személyesen Orbán Viktor is csodálkozva tárják szét a kezüket: Ki beszél itt pénzmegvonásról? Hol lehet a beszédben bármilyen utalást találni pénzről, támogatás megvonásról? Ismét a kormánypártok rágalomhadjáratával kell megküzdenie Orbán Viktornak.

Érdemes néhány kérdést górcső alá tennünk. Nyújt-e az EU támogatást bármelyik kormánynak, vagy csak a tagállamoknak, az egyes országoknak nyújt támogatást? A válasz egyértelmű és nem is vitatott. Az egyik kereskedelmi rádió műsorában Firtl Mátyás, az európai ügyek bizottságának KDNP-s alelnöke maga kezdte úgy a beszélgetést, hogy az EU nem nyújt semmilyen segítséget semmilyen kormánynak, hanem csak tagállamoknak. Úgy is van! Az Európai Unió által nyújtott segítségről a kormányok tárgyalnak, ám a segítő kezet már az ország egésze kapja. Ha okvetetlenkedni szeretnénk, már itt fel lehetett volna tenni a kérdést Orbán Viktornak, hogy miként különbözteti meg a hazug kormánynak és az igazmondó országnak nyújtandó segédkezet. Pedig nem lett volna rossz kérdés: Ha az EU nem segíti a kormányt, hogyan segítse az országot?

Orbán Viktor beszéde után vita robbant ki Magyarországon arról, hogy mi is a beszéd helyes értelmezése. Szerény személyem, és sokan mások is úgy értelmezték Orbán Viktor szavait, hogy a támogatások megvonására tett javaslatot. Amikor Áder János az egyik tévé reggeli műsorában visszakérdezett, hol található az inkriminált mondatban bármilyen utalás pénz, vagy más támogatás megvonására, a műsorvezető megvonta a vállát, hogy valóban, sehol, tehát Orbán Viktor mondataiból nem következik az általunk megfogalmazott kritika. Dehogynem. Ugye, nem kell bemutatnunk Orbán Viktort, a kettős beszéd mesterét?

Ahhoz, hogy Orbán Viktor szavainak a valódi értelmét megfejthessük, ismernünk kell az Európai Unió és Magyarország kapcsolatát. Ez a kapcsolatrendszer rendkívül összetett, és az állami élet széles területeire terjed ki. Beszélhetünk benne együttműködésről, adatszolgáltatásról, és sok más egyébről, de segítségről nem. Egyvalamit kivéve! Az Európai Unió 2007-2012 pénzügyi perspektívája értelmében Magyarország 8 ezer milliárd forintot meghaladó strukturális, kohéziós és mezőgazdasági támogatást fog kapni. Ez bizony segítség, és nem is akármilyen! Erről el lehet mondani, hogy igen, az Európai Unió segítőkezet nyújt Magyarországnak. Egyéb segítségről én bizony nem tudok. Ám lehet, hogy nem vagyok kellőképpen felkészült, éppen ezért szerettem volna Orbán Viktornak felajánlani az Országgyűlés európai ügyek bizottsági ülését, hogy a szakbizottság előtt nyissa fel a szemünket, a 8 ezer milliárd forinton kívül milyen segítséget kapunk még, amit meg lehetne vonni? Az említett rádióműsorban Firtl alelnök sem tudott a pénztámogatáson túl semmit megemlíteni, csak azt hajtogatta, hogy nem is csoda, liberálisként nem jut eszembe más, mint a pénz, holott van az életben más fontos dolog is. Liberálisként én ezt helyben is hagyom, csak visszakérdezek: Mi az a más, a pénzen kívül, amit az EU megvonhatna? Mert én nem tudok semmi ilyenről. Való igaz, liberálisként nem jutna eszembe az, hogy a pénzen túl van keresztényi szeretet is, ám kételkedem, hogy Orbán Viktor a keresztényi szeretet megvonását javasolta volna az EU-nak.

Hazaérkezését követően Orbán Viktor a közszolgálati tévében már nagyobb fantáziáról tett tanúbizonyságot, mint kollegái. Érezhette, kevés lesz annyit állítani, hogy pénzmegvonásról nem volt szó a beszédében, azt is meg kellett mondania, milyen segítőkéz megvonására gondolt. "Arra gondolok, hogy a magyar kormány több alkalommal nyilvánvalóan hamis, valótlan adatokat közölt az Európai Unióval a gazdaság állapotáról” – fejtette ki. Most persze emlékeztethetnék a kétéves költségvetésre, amelynek egyedüli célja az volt, hogy költségvetést se kelljen készíteni a választások előtt, emlékeztethetnék az autópálya-építések anyagi forrásainak kivonására a közpénzek ellenőrzése alól, de nem teszem. Az első Gyurcsány-kormány is megpróbálkozott hasonló trükkel, a PPP konstrukcióban épített autópálya-építés költségeit nem kívánta a költségvetési kiadások között szerepeltetni. A kísérlet azonnal megbukott. Az EU – nagyon helyesen – ragaszkodott ahhoz, hogy e tételek szerepeljenek a költségvetés kiadási oldalán, igen nagymértékben megnövelve ezzel a büdzsé éves hiányát. Lehet mondani tehát, hogy az EU segédkezet nyújtott volna Magyarországnak, vagy akár a magyar kormánynak? Ellenkezőleg, az EU kifejezetten határozottan és keményen lépett fel. És amikor a költségvetés hiányának a mértékére is fény derült, az Európai Bizottság ésszerű határidőt nyújtott a konvergencia-terv benyújtására, világossá téve azt is, hogy sikertelenség esetén Magyarországnak szankcióval kell számolnia. Ez lenne tehát az elvtelen segítségnyújtás? Aligha. Az Orbán Viktor által személyesen felhozott példa nem alkalmas annak illusztrálására, hogy milyen segítségnyújtás megvonására szólította fel az EU-t. Érdemes tovább gondolkodnia, mert ha nem jut eszébe jobb ötlet, a kissé bizalmatlan szemlélő kénytelen lesz továbbra is azt hinni, Orbán Viktor egyéb megvonható támogatás híján valóban a pénzügyi támogatás megvonását javasolta.

A strasbourgi árulás körül kialakult vitában teljességgel elsikkadt Orbán Viktor berlini látogatása. Nagy kár érte! Holott Orbán Viktornak nem kisebb megtiszteltetésben volt része, minthogy fogadta őt Angela Merkel kancellár, még ha nem is kormányfői, hanem CDU elnöki minőségében is. Nem mindennapos ám, hogy a német kancellár egy ellenzéki politikust fogadjon! Fontos dolgoknak kellett ott elhangozniuk! Érdemes ezúttal is alaposan odafigyelni Orbán Viktor szavaira.

Orbán a látogatást követően keveset mondott. A mindennél hitelesebb forrás (www.orbanviktor.hu) szerint azt mondta ugyan, hogy "mi nem magyar ügyekben hívunk döntőbírónak bárkit”, ami némelyest ellentmondani látszik a strasbourgi beszéd lényegének, de legyünk megértők, a strasbourgi és a berlini fellépés között eltelt egy teljes nap is. Már pedig Liv Ulmanntól tudjuk, hogy a hosszú boldogság titka a rövid memória. A magyar közélet iránt érdeklődők persze kíváncsiak lennének arra is, vajon mi történhetett a Merkel-Orbán csúcstalálkozón? Fájdalom, a lehető leghitelesebb források ezúttal teljes némaságba burkolóztak; mind a Fidesz, mind Orbán Viktor személyes honlapja csak beharangozza a látogatást, de arról, hogy ott mi történt, síri csend honol, mintha a találkozó létre sem jött volna.

Orbán Viktor magyar újságíróknak elmondta, hogy tájékoztatta Angela Merkelt a magyar belpolitikai helyzetről. Az MTI kérdésére válaszolva nem kívánta elárulni, miként reagált Merkel az általa elmondottakra, mondván, hogy "ez alapvető diplomáciai és viselkedésbeli normákat sértene”. Mindenesetre hozzátette, hogy "elvi kérdésekben egyetértés van közöttünk”.

Orbán Viktor régi motoros a magyar politikában, sok példa hozható fel arra, hogy részletesen tájékoztatta a sajtót megbeszéléseiről. Orbán, akiről tudnivaló, hogy még soha életében nem hazudott a magyar népnek, ezúttal valószínűleg igazat mondott. Amennyiben Angela Merkel sajnálkozását fejezte volna ki, hogy időhiányban nem tudott árpád-sávos zászlókkal övezve szónokolni, ezt Orbán Viktor minden valószínűség szerint nem hallgatta volna el. Ha Orbán a találkozóról csupán annyi pozitívumot tudott mondani, hogy elvi egyetértés van közöttük, akkor aligha járunk messze a valóságtól, ha azt feltételezzük, a találkozó óriási kudarc lehetett Orbán Viktor számára.

Elvi egyetértés van Orbán Viktor és közöttem is abban, hogy a béke jobb a háborúnál, a demokrácia jobb a diktatúránál és a jólét is jobb a szegénységnél. Személy szerint vitatnék egy olyan elvi egyetértést Merkel és Orbán között, hogy a kereszténydemokrácia jobb a liberalizmusnál, mert szerintem éppen fordítva áll a dolog, de örömmel nyugtázom, ha Merkel és Orbán ebben egyetértett. Körülbelül ilyen kérdések körül lehet elvi egyetértést létrehozni.

A mögöttünk lévő tizenhét évből nem tudok felidézni egyetlen esetet sem, amikor Orbán Viktor "alapvető diplomáciai és viselkedésbeli normák” védelme okán ne tudott volna konkrétummal szolgálni. Orbán Viktor nyilatkozata arra utal, hogy az elvi egyetértés mellett semmilyen gyakorlati kérdésben nem volt egyetértés közte és Angela Merkel között. Ha lett volna ilyen, akkor ezt magától Orbán Viktortól megtudtuk volna, de mert tőle ilyet nem hallottunk, szinte bizonyosak lehetünk abban, hogy egészen egyszerűen nem volt miről beszámolnia. Vagy ami még valószínűbb, amiről beszámolhatott volna, arról jobbnak látta mélyen hallgatni, és diplomáciai kifogásokat keresni.

Csacsiság lenne azt hinni, hogy éppen Németországban ne tudnák, minek a szimbólumává vált az árpád-sávos lobogó. Hogy ne tudnák, a mostani demonstráció oka nem lehetett az őszödi beszéd, hiszen diplomatáik már tavasszal is jelentettek demonstrációkat, mint ahogyan élénken emlékeznek még a négy évvel ezelőtti hídfoglalásokra is. Ha valahol, Németországban nagyon is egyértelmű történelmi asszociációkra ad okot a "haza nem lehet ellenzékben” szöveg. Ha valahol, hát Németországban pontosan tudják, mekkora szükség van az államháztartás reformjára. Németországban is, hát még Magyarországon! A Bundeskanzlei-ben pontosan tudják, mi Orbán Viktor politikájának a lényege. És nagyon nem értenek egyet vele.

Berlinben csak elvi egyetértés lehetett Merkel és Orbán között. Az MTI szerint a találkozó 40 percig tartott. Negyven percen át nem lehet elvi kérdésekről egyetérteni. Nem lennék meglepődve, ha tíz perc elvi egyetértést követően Orbán Viktor fél órán keresztül súlyos fejmosást kapott volna Merkeltől, aki egy igazi, hiteles kereszténydemokrata politikus. Remélem, Orbán Viktor nem csak odafigyelt a szavaira, hanem tanul is belőlük!

Eörsi Mátyás

A szerző az európai ügyek bizottságának elnöke (SZDSZ)