Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője szerint a bizottság nem részrehajló, nem különbözteti meg hátrányosan Magyarországot, az uniós végrehajtó intézménynek azonban kötelessége fellépni, ha egy nemzeti jogszabály nem egyezik az uniós joggal, erre a 27 tagállam hatalmazta fel a közösségi jogrend őreként.
Szűcs Tamás az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a magyar kormány reagálása a bizottság múlt szerdai nyilatkozatára azt mutatja, hogy üdvözlik a bizottság tisztán jogi megközelítését, és elismerik, hogy a "szerződések őreként" végzi feladatát az uniós intézmény.
Pia Ahrenkilde, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője az uniós végrehajtó intézmény szerdai ülése után azt közölte: végső szakaszba jutott, de még nem zárult le teljesen az az elemzés, amelynek keretében a bizottság a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket veti össze az EU jogi előírásaival. Keddi ülésén a biztosok testülete újra foglalkozik a témával. Barroso szóvivője a biztosok testületének nyilatkozatát ismertetve elmondta, hogy az elemző munkával néhány napon belül végeznek; a dolgok jelenlegi állása szerint továbbra is erős aggodalmaik vannak egyes magyar törvényeknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően. Az elemzés alapján a biztosok "szilárd jogi megállapítások alapján megfelelő döntéseket hozhatnak".
A Jobbik szombati tüntetésével kapcsolatban, amelyen a bizottság budapesti képviselete előtt uniós zászlót égettek, Szűcs Tamás úgy vélekedett, nyilvánvalóan nem igaz, hogy José Manuel Barroso "hadat üzent volna" Magyarországnak. Azzal összefüggésben, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke a szombati demonstráción az Európai Unióból való kilépés szükségességét hangsúlyozta, azt mondta, az ország kilépése az unióból kedvezőtlen következményekkel járna az országra. Nem kell azonban túldimenzionálni a szombati eseményeket - emelte ki, hozzátéve: a Jobbik által szervezett eseményen és az Élőlánc Magyarországért szervezet tüntetésén is viszonylag kevesen, mintegy 1500-an jelentek meg.
Szűcs Tamás szerint "nonszensz", hogy a bizottság személycseréket követelne a magyar kormányban a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő hitelmegállapodás fejében, hiszen az uniós intézmény ilyen feltételt nyilvánvalóan nem támaszthat.
A képviseletvezető felidézte, hogy a múlt héten két ügyben is Magyarország állt az uniós biztosok ülésének középpontjában: egyrészt a túlzottdeficit-eljárás miatt, másrészt pedig olyan törvények miatt, amelyekkel kapcsolatban vizsgálja a bizottság, hogy összhangban állnak-e az uniós joggal. A túlzottdeficit-eljárásról elmondta, Magyarország uniós csatlakozása, 2004 óta folyamatosan ilyen eljárás alatt áll. Miután a bizottság a napokban az eljárás következő szakaszának elindítására tett javaslatot először a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC), majd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) tárgyal arról, hogy egyetértenek-e ezzel. A kohéziós alap kifizetéseinek esetleges felfüggesztése, amelyre Olli Rehn pénzügyi biztos utalt, a túlzottdeficit-eljárási folyamat legvégső fázisa - közölte, kifejtve: a bizottság célja sokkal inkább az, hogy olyan gazdaságpolitikára ösztönözzön, amely "nem termel hiányt", és a fenntartható növekedést irányozza elő. Úgy látta, kedvező, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a bizottság nyilatkozatát követően szinte azonnal úgy reagált, nyitottak minden észrevétel és javaslat megvitatására az Európai Bizottsággal.
Szűcs Tamás emlékeztetett, a bizottság több konkrét kérdésben vizsgálja, sérül-e az uniós jog Magyarországon: ez jelenleg a jegybank függetlenségének ügye, az igazságszolgáltatást érintő intézkedések, különösen az, amely a bírák kötelező nyugdíjazásának korhatárát 70 évről 62 évre szállította le, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdése. Az említett törvényekkel kapcsolatos aggályait már korábban is jelezte a bizottság, Barroso elnök az Orbán Viktor miniszterelnöknek írt decemberi levelében is a jogszabályok elfogadásának elhalasztását kérte, hogy több idő legyen megvizsgálni, összhangban állnak-e az uniós joggal - mondta. Hozzátette: a biztosok keddi ülésükön döntenek arról, valóban ellentétesek-e az érintett jogszabályok az uniós szabályozással. Az igazságszolgáltatással összefüggő kérdésekben sem először fejezte ki aggodalmát az uniós intézmény, az ügyben korábban már írt levelet Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek - mutatott rá.
A képviseletvezető szerint ezeknek az ügyeknek egy része befolyásolhatja a hitelmegállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdését is. Mint hangsúlyozta, ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és Olli Rehn pénteki találkozója.
A hitelfelvétel ügyében az EU mindvégig szorosan együttműködik az IMF-fel, minden lépésről egyeztetnek, ahogyan ezt az unió szigorú belső szabályai előírják - emelte ki, hozzáfűzve: ezt a szabályozást maguk a tagállamok fogadták el. Mindenkinek az az érdeke, hogy mielőbb megoldást találjanak a kialakult helyzetre, és a magyar kormány nyilatkozataiból jelenleg az látszik, érdemben meg fogják vizsgálják a bizottság kifogásait - mondta az MTI-nek nyilatkozva az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője.