Bölcs döntés hozott Gy. Németh Erzsébet, amikor szerda este bejelentette, hogy visszalép a főpolgármester-helyettesi jelöltségtől. Az indoklás is méltányos, hiszen a szocialista képviselődöntését azzal indokolta: a fővárosi költségvetés összeállításánál nincs olyan politikai vezető, aki a tárgyalások során képviselné ezen területek érdekeit.
Hozzátette: döntését azért hozta meg, mert nem akarta, hogy ezek a területek hátrányt szenvedjenek.
A visszalépés természetesen nem erről szól, a visszalépést bejelentése azt mutatja:győzött a politikai realitás a politikusi akarat felett.
A realitás ugyanis az, hogy egy (fö)polgármester joga megválasztani saját helyetteseit. Nem először fordul elő ilyen eset a rendszerváltás ót a magyar belpolitikában. Debrevcnebn is volt már rá példa, amikor 1994-ben Hevessy József a váéros akkori polgármestere nem volt hajlandó elfogadni alpolgármesternek Lukovics Andrást, az MSZP jelöltjét. Akkor is ugyanez történt. Szócsata, véleményütköztetés után a szocialisták tudomásul vették a polgármesteri vétót és javasoltak egy másik jelöltet.
Most is hasonló várható Budapesten. Legfeljebb a évtizedes példa kapcsán merenghetünk: lassan minden párt megtanulhatná, hogy egy jelölt nem jelölt, s a politika a kompromisszumok művészete is.
H.I.