Az új egyházi törvény biztosíthatja, hogy ne politikai alapon ismerjenek el egyházakat, hanem objektív kritériumrendszer alapján - nyilatkozta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kedden az MTI-nek.
Annak a véleményének adott hangot, hogy az egyházakkal szemben támasztott, a törvényben lefektetett feltételek "világosak és egyértelműek"; ezek alapján pedig "nem lesz az a kísértés, hogy bármilyen pillanatnyi politikai érdek motiválja a döntéshozókat" az egyházak bejegyzésekor, amelyhez minden bizonnyal szakértőket is bevonnak majd.
Így azokat az egyházakat, amelyek valóban hitéleti tevékenységet folytatnak, az év végéig bejegyezhetik a parlament kétharmados döntése alapján. "Ki fog derülni, hogy egészen biztosan nincs több mint 300 egyház Magyarországon, de jóval több van, mint a jelenleg az Országgyűlés által elfogadott 14" - vélekedett.
Meglátása szerint biztosan van az országban 40-50 olyan közösség, amely megfelel az egyházakkal szemben a törvény által támasztott követelményeknek.
Mint Gáncs Péter mondta, azon lehet vitatkozni, hogy a metodista egyház miért nincs benne, a Hit Gyülekezete pedig miért van benne az új egyházi törvény által felsorolt 14 egyházban, de "ezen túl kellene jutnunk, és azt kell látni, hogy ezzel zöld jelzést kapott minden, eddig bejegyzett egyház arra, hogy a törvény által ismertetett úton megkaphassák az egyházi státuszt".
"Mindenképpen pozitívum, hogy van új egyházi törvényünk, és remélem, hogy azok, amelyek most nem szerepelnek a 14-ben, nem úgy fogják ezt megélni, hogy ki lettek rekesztve" - hangsúlyozta az elnök-püspök.
Gáncs Péter reményét fejezte ki, hogy az egyházak bejegyzése nem lesz "túlbürokratizálva", de a "bizniszegyházakat kiszűrik", és a tényleges vallási tevékenységet nem végzők nem kapnak egyházi státuszt.
Azzal kapcsolatban, hogy kikerült törvényből, miszerint a bejegyzést kérő egyházaknak igazolniuk kell, hogy híveik száma legalább 1000, megjegyezte: "el tudom képzelni, hogy van olyan tiszteletre méltó vallási közösség, amely nem a méretével jelent értéket, hanem azon szolgálattal, amelyet kicsiben tud végezni". Bizonyos szempontból a 20 éves honosság feltétele fontosabb, mert "ha egy kicsi közösség 20 éven keresztül megmarad, és értékes egyházi munkát végez, miért ne lehetne egyház" - tette hozzá.
Az evangélikus elnök-püspök rámutatott: az Országgyűlés nagy dilemmában volt, amikor az egyházak megszüntetésének jogköréről esett szó. Végül arról döntöttek, hogy erről nem a honatyák szavaznak majd egy-egy adott esetben. Valószínűleg azonban lesz arra jogi lehetőség, hogy ha valamilyen szempontból nem felel meg egy egyház, megszüntessék, de "lehet, hogy ezen a ponton hozzá kell majd nyúlni a törvényhez" - közölte.
A püspök megemlítette: az új egyházi törvény szövegezésekor az állam és az egyházak között voltak ugyan egyeztetések, de "nem volt egyenletes a kommunikáció"; az utolsó parlamenti vitanapon pedig az egyházaknak nem volt lehetőségük, hogy a legfrissebb szövegváltozattal megismerkedhessenek.
mti