Integritás Hatóság: a korrupció megfékezése társadalmi ügy

Az elnök szavai szerint a kutatás legfontosabb üzenete az, hogy hiába utasítja el a többség a korrupciót, valójában csak minden negyedik ember lép fel, ha személyesen tapasztalja azt. Tízből heten egyetlen intézményt sem ismernek, ahová fordulhatnának ezzel a problémával, pedig akik ismernek ilyet, azok négyszer nagyobb eséllyel tesznek bejelentést - közölte.

Biró Ferenc Pál hangsúlyozta:

a passzivitás mögött nem közöny, hanem félelem áll, az emberek attól tartanak, hogy a bejelentőt valamilyen hátrány érheti. A következő évek egyik alapvető feladata ezért a bejelentők védelmének biztosítása kell legyen - húzta alá, megjegyezve: a bizalom felépítésén kell dolgozni.

Az Integritás Hatóság elnöke egyértelmű válságtünetnek nevezte azt, hogy a korrupciót ennyire elterjedtnek gondolják az emberek. Hozzátette: a döntéshozóknak reagálniuk kell a jelenségre. A korrupció elleni küzdelem akkor lehet sikeres, ha a kutatók, a civil szervezetek, állam és állampolgárok közösen cselekednek - mutatott rá.

Vajda Kinga, a kutatás vezetője előadásában azt emelte ki, hogy a korrupció a harmadik legnagyobb társadalmi probléma az infláció és a közegészségügy után a megkérdezettek szerint.

Úgy fogalmazott: a mostani kutatás hiánypótlónak számít, mert jó szakpolitika csakis megbízható és stabil adatok alapján jöhet létre.

Vajda Kinga beszámolt arról, hogy 2020 és 2025 között romló tendenciát érzékeltek az emberek, a megkérdezettek 50 százaléka szerint jelentősen növekedett a korrupció mértéke a jelzett időszakban. A megkérdezettek több mint egyharmada szerint a korrupció a mindennapi életre, a szubjektív jóllétre is nagymértékben hat - folytatta, jelezve: megfigyelhető, hogy akik szerint a korrupció jelentős probléma, ők szignifikánsan alacsonyabb jóllétről számoltak be.

A kutatásvezető hangsúlyozta azt is, hogy a megkérdezettek véleménye szerint az állami intézmények egyáltalán vagy nem nagyon képesek fellépni a korrupció ellen. Kitért arra is, hogy a kapcsolatok felhasználása egyfajta "szürke zónának" számít, mert a felmérésben kevesebben vallottak személyesen tapasztalt korrupcióról, mint ahányan elismerték, hogy felhasználták már kapcsolataikat valamilyen előny érdekében.

A megkérdezettek mintegy kétharmada szerint a korrupció jelentősen vagy rendkívül elterjedt az európai uniós források felhasználásában, és jellemző az is, hogy az emberek a környezetükben élőket korruptabbnak gondolják, mint saját magukat - részletezte az eredményeket Vajda Kinga. Kitért arra is, hogy az előnyökért cserébe történő pénzátadást 90 százalék feletti arányban elutasítják az emberek, míg az ajándékátadást 30 százalékban, a szívességtételt 34 százalékban tekintik elfogadhatatlannak.