Habsburg Ottónak óriási szerepe volt abban, hogy nyugvópontra juttatta azt a politikai vitát, ami a királypárti legitimisták és ellenfeleik között zajlott - mondta Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere csütörtökön Budapesten, az In memoriam Habsburg Ottó elnevezésű megemlékezésen.
A Habsburg Történeti Intézet, az Európai Bizottság magyarországi képviselete és a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány rendezvényén az oslói nagykövetté nemrégiben kinevezett egykori külügyminiszter rámutatott: Habsburg Ottó személyisége hozzájárult ahhoz, hogy sikerült eloszlatni a Habsburg-korszak negatív megítélését, és a család körül zajló vita mentesült a szenvedélytől, előítéletektől.
Megemlítette, hogy a Habsburg-dinasztia és általában véve az arisztokrácia megítélése meglehetősen negatív volt a XIX-XX. században, egészen az 1980-as évek közepéig.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Habsburg Ottó 1940-1944 között az Egyesült Államokban élt, előadókörutakat tartott, Roosevelt elnökkel pedig szívélyes viszonyt ápolt. Következetes antináci politikát folytatott, amit jelzett az, hogy az akkor a németek által megszállt Ausztriából elköltözött.
Megítélése szerint racionális tervet tett le az asztalra Közép-Európa második világháború utáni átalakítására vonatkozóan, de a nagyhatalmak egyetértésének hiánya megakadályozta azt, hogy egy délnémet-osztrák-magyar államalakulat létrejöjjön. Ennek volt következménye, hogy a Vörös Hadsereg "felszabadítóként és elnyomóként" bevonult a keleti blokk országaiba - tette hozzá.
Jeszenszky Géza emlékeztetett arra, hogy amikor Habsburg Ottó 1988-tól újra jöhetett Magyarországra, elhalmozták őt meghívással a pártok, civil szervezetek, és "valószínűleg eljátszott a köztársasági elnöki tisztség gondolatával is". Az 1989. augusztusi Páneurópai pikniknek, amely az osztrák-magyar határt megnyitotta, Pozsgay Imre mellett ő volt a fővédnöke. Véleménye szerint a határnyitás egy hónappal később azért következhetett be, mert a pikniken 600-800 keletnémet ember spontán módon áttörte a határt. Ezután jöttek tízezrével a keletnémetek az országba, és ez vezetett végső soron a kommunizmus bukásához.
Balázs Péter volt külügyminiszter levélben üdvözölte a júliusban elhunyt politikus emlékére tartott rendezvényt. Ebben az állt, hogy Habsburg Ottó "mindvégig vitatta a jaltai választóvonalat", és "az európai összefogást szembeállította a nemzeti elkülönüléssel". Az utolsó magyar trónörökös húsz évig, 1979-1999 között volt az Európai Parlament tagja - tette hozzá.
Arról is írt, hogy "a monarchia abroncsa tartotta össze a magyar nemzetet, ami azután darabjaira hullott szét". Habsburg Ottó még kilencvenéves korában is olyan beszédet tartott, ami kizárólag a jövőről szólt; "ma is a nemzeti egységre szólítana fel, és mi jó szívvel hallgathatnánk szavára" - jegyezte meg levelében.
Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója rámutatott: Habsburg Ottó széles spektrumon tudott kapcsolatot tartani a politikai palettán, a szociáldemokratáktól a konzervatívokig. "Egész élete azzal telt, el, hogy egy családi örökséget értelmezett és újraértelmezett", anyja, Zita királyné pedig arra nevelte, hogy majdan betöltse a trónt - fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy a Habsburg-család ausztriai vagyonának elkobzásról szóló törvényt 10 nappal Habsburg Ottó halála előtt vonta vissza az osztrák parlament.
A történész elmondta, a Habsburgok mindig soknemzetiségű területeket uraltak, és ő, keresztény voltából fakadóan konzekvensen antirasszista volt, illetve bebizonyította, hogy "lehetséges konzervatív alapon antináci politikát folytatni".
Emlékeztetett arra, hogy 1979-ben az európai parlamenti voksolások idején "választásnak vetette alá magát, ami nagy dolog egy Habsburgtól".
Elmondása szerint a Habsburg-család tagjai közül "kettőt zárt szívébe a magyar társadalom", Erzsébet királynét és József nádort, "de ha lesz harmadik Habsburg a magyar Pantheonban, akkor az Ottó lesz".
Az eseményen megjelent Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.