Kína fenyegeti a nyugati szövetségi rendszer technológiai dominanciáját

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének vendége, Salát Gergely egyetemi oktató, sinológus azt mondta, Kínában politikai kérdéssé vált a környezetvédelem, mert rájöttek arra, hogy ha nem változtatnak eddigi felfogásukon, akkor megfulladnak.

Kifejtette: Kínában az 1950-es évektől kezdve a környezeti, környezetvédelmi kérdéseket alárendelték a gazdasági fejlődésnek, a 2000-es évek elején azonban kialakult egy igény a változásra. Megértették, hogy hiába a gazdasági növekedés, ha annak egy részét a környezeti pusztulás megállítására kell felhasználni.

Áder János felidézte, a kiotói klímamegállapodás alól Kína felmentést kapott; abban az időben még fejlődő országnak számított, mára viszont Kína lett a legnagyobb kibocsátó. Lényeges szempontnak nevezte, hogy míg Kína 2013-ban a villamos energia 75 százalékát szénerőművekben állította elő, ez ma 59 százalék úgy, hogy energiaigényük rendkívüli mértékben nőtt.

Salát Gergely azt mondta, Kína energiatermelése az elmúlt húsz évben megötszöröződött, és ennek a felét még mindig szénerőművekben állítják elő. Örvendetes azonban - jelezte -, hogy nő a megújulók aránya: a villamosenergia-előállítás 18 százalékát adják a nap-, szél- és vízerőművek.

Kitért arra: Kína célja, hogy 2030 előtt elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, és 2060-ra vállalták a karbonsemlegességet, ami állami program lett. A környezetvédelmet politikai szintre emelték, prioritássá tették, ezért hatalmas összegeket fektetnek a zöldenergia-technológiák kifejlesztésébe és az erőműépítésekbe.

Áder János hangsúlyozta, hogy Kínában komoly kutatás-fejlesztés zajlik, ebben az ország az elmúlt 15-20 évben fantasztikus eredményeket ért el.

A sinológus ezzel kapcsolatban azt mondta: 2005-ben hirdettek meg egy 15 éves kutatás-fejlesztési programot, aminek a lényege, hogy az akkori "nulla egész valahány százalékról" a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékát kell e célra költeni 2020-ra. Ezt sikerült is teljesíteni.

Úgy oldották meg - tette hozzá a szakértő -, hogy technológiai és tudományos területeket jelöltek ki, amelyekbe "öntik" az állami pénzt, és a zöldtechnológiák mindig ezek között vannak.

A műsorban szó esett arról is, hogy Kína mára "éltanuló" lett az e-közlekedés és e-mobilitás terén, a világ legnagyobb elektromosjármű-exportőre lett.

Salát Gergely közlése szerint Kína felismerte, hogy a hagyományos, belső égésű motoros járműgyártásban nem tudják behozni a nagy európai vagy japán cégeket, így az elektromosautó-gyártásba fektettek. Rengeteg, körülbelül száz ilyen vállalat és akkumulátorgyártó jött létre, amelyek egymással is versenyben vannak, óriási a túltermelés, amely az árakat nyomja le. Közülük lesznek olyan cégek, amelyek kiesnek a versenyből, de azok - például a BYD -, amelyek fennmaradnak, verhetetlenek lesznek.

Az elektromosautó-gyártás magyarországi vonatkozásairól a szakember azt mondta: ezen a téren a Szegeden üzemet építő és a Magyarországon európai központját létrehozó BYD piacvezető a világon, megelőzve a Teslát. Ráadásul a BYD a teljes termelési láncot uralja, saját magának állítja elő az alkatrészeket is.

"Egészen biztos, hogy a következő évtizedek meghatározó szereplője lesz ez a cég" - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a BYD szegedi gyára nem a magyar tízmilliós, hanem az európai piacnak állít majd elő autókat, és a szegedi mellett még öt másik gyára épül a világon.

A Debrecenben üzemet építő akkumulátorgyártó, a CATL a német elektromos autókhoz fog akkumulátort előállítani, a cég a világ akkumulátortermelésének 37 százalékát adja. Türingiában már elkezdték a gyártást, és semmilyen környezeti probléma nem vetődött fel az üzem működése óta eltelt két évben - ismertette.

"Óriási bajban vagyunk, nem véletlen a most kitört kereskedelmi háború. Egész egyszerűen a fejünkre nőnek, és fenyegetik az amerikai szövetségi rendszer technológiai dominanciáját" - fogalmazott.

Kitért arra, hogy a kínai vezetés már-már vallásosan hisz a tudományban és a technikában, és még több pénzt fog olyan területekbe fektetni, mint a mesterséges intelligencia vagy a robotika.

"Hogy a versenyt ki nyeri, az attól függ, ki mennyire tudja felkötni a gatyáját" - mondta Salát Gergely, hozzátéve: a Nyugatnak most nincs más választása, mint hogy hasonló módon támogassa a saját kutatás-fejlesztését.

Adminisztratív módokon - például vámok kiszabásával, bizonyos áruk szállításának gátolásával - nem lehet ezt a technológiai versenyt megnyerni. "Kőkemény" befektetések kellenek az oktatásba, a kutatásba, a fejlesztésbe, a tudományba - jelentette ki a szakértő.