A tudomány és a demokrácia kompatibilitásáról, a "vizionárius" vezetők elhivatottságáról és a nemzeti értékelő jelentésről beszélgetett Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának kedden közzétett adásában.
Az államfő, az Ürge-Vorsatz Dinával indított márciusi beszélgetését folytatva, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is a megelőzés fontosságát hangsúlyozta.
Egy mai egydolláros befektetés öt-hat dollárnyi későbbi kártól védhet meg - mondta.
Ürge-Vorsatz Diána rámutatott: hasonló a helyzet a pandémiát tekintve is; ha az országok a kutatókra hallgatva tovább tartották volna fenn a korlátozásokat, megállíthatták volna a járványt.
Ez Tajvanon, Új-Zélandon, Ausztráliában, Vietnamban vagy Thaiföldön sikerült is - jegyezte meg. De a klímakutató szerint "a leggazdagabb demokráciák" túl nagynak gondolták a kutatók által akkor vázolt áldozatokat.
Mára persze a károk nagyságrenddel nagyobbak lettek - tette hozzá.
Hangsúlyozta: ezért fontos, hogy az emberek hallgassanak a tudósokra, ezt kellene az éghajlatváltozás és a környezetvédelem terén is megtanulni.
Ürge-Vorsatz Diána azt mondta: kutatóként kötelezővé tenné a koronavírus elleni vakcinát, mert ez a társadalom érdeke.
Most egy fertőzőképesebb mutánssal állunk szemben, ami azt jelenti, hogy a nyájimmunitáshoz is sokkal nagyobb átoltottság kell - emelte ki.
Egyetértettek abban is, hogy a klímaváltozás ügyében nem elég a nemzetek szintjén tenni, hanem fontos a települések részvétele is. Áder János kiemelte a kaliforniai-német Under2 kezdeményezést, amelyhez Budapest és megyei jogú városok is csatlakoztak, és azt vállalták, hogy 2050-re legalább 80 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat.
Az államfő egy 12 éve indult kutatásra hivatkozva megjegyezte: a Kárpát-medencében előbb és sokkal erőteljesebben érezhetőek a klímaváltozás hatásai, mint Európa más részein.
Ürge-Vorsatz Diána közölte: a biológiai sokszínűség elvesztése például a világon csak két másik térséget fenyeget annyira, mint a Kárpát-medencét. Az elvándorló fajok helyét pedig invazívak veszik át, mint a poloska, a harlekinkatica, a kullancs vagy a parlagfű - mutatott rá.
Áder János kiemelte: a magyar éghajlatváltozási tudományos testület (HUPCC) áprilisban konferenciát szervez és egy részletes jelentést is tervez a magyarországi klímahelyzetről. Ürge-Vorsatz Diána megerősítette: a szervezet 2023 második felére tervezi az értékelő jelentés kiadását, az áprilisi konferenciának pedig az a célja, hogy integrálják az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos életet.