A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban 2007-ben folytatódnak a reformok. A három legfontosabb feladat a közösségi közlekedés megújítása, az energiapiac liberalizációja és az, hogy a vállalkozások elöl ellapátoljuk a felesleges adminisztrációs akadályokat. Az ország előtt nincs más út, csak a reformoké – emelte ki a tárca vezetője.
Kóka János elmondta: a közlekedési reform keretében a Volán-társaságok várhatóan 2007 elején a minisztérium felügyelete alá kerülnek. Ezzel kapcsolatban rámutatott: igyekeznek rendet rakni, karcsúsítani, és korszerűsíteni, például megszűnnek a felesleges igazgatósági és felügyelő bizottsági pozíciók. Hozzátette: "Ez sokakat fog sérteni, de meg kell tenni". A GKM vezetője fontos lépésnek nevezte Volán-társaságokkal kapcsolatban a buszpark fejlesztését, a MÁV és a Volán menetrendjének az összehangolását.
Cél az áruszállító tranzitforgalom minél nagyobb részét a gyorsforgalmi úthálózatra terelni – nyilatkozta a miniszter. Ezért a kamionok és teherautók az autópályákon kívüli útszakaszok használatáért útdíjat fognak fizetni. Egyelőre bizonyos útszakaszokra a jelenlegi matricás rendszert fogjuk kiterjeszteni. 2008-tól pedig szeretnénk bevezetni az elektronikus díjszedést, így megvalósulhatna a használatarányos díjfizetés – mondta Kóka János.
Kóka János elmondta: 2007-ben már 900 millió forint közvetlen költségvetési támogatással járul hozzá ahhoz, hogy a közúti fuvarozás egy része a vasúti síneken történjen. Igazi áttörés csak a vasúti infrastruktúra fejlesztésétől várható, de ez is elindul. Hosszútávon vonzó lehet a környezetkímélő vasúti árfuvarozás, bár ma még ez túl lassú, de 2007-től az európai uniós pénzek nagy lökést adnak majd a fejlesztéseknek – tette hozzá.
A nyilatkozatban elhangzott: új villamosenergia- és gáztörvényt kell alkotni. Ugyanakkor a tárca irányítója jelentős konfliktusokra számít az energiapiac liberalizálása kapcsán. "A fogyasztók érdekében a monopóliumok, a szerzett jogok egész szokásrendszerét kell átalakítanunk". 2007 második felére a teljes energiapiacot meg lehet és meg kell nyitni, hogy meginduljon a verseny az összes fogyasztóért.
Az ideihez képest csaknem háromszorosára nő az energiatakarékosságra fordítható költségvetési keret - mondta a gazdasági és közlekedési miniszter, és hangsúlyozta, hogy további 15 milliárd forintos MFB-hitelkeret áll erre a célra rendelkezésre. A miniszter elmondta azt is, hogy az energiatakarékossági program végrehajtásával 2010-ig 40 milliárd forintot lehet megtakarítani az éves gázszámlából.
Kóka János arról is szólt, hogy a vállalkozásokat sújtó adminisztrációs költségek csökkentésén át az adópolitikáig, a versenyképesség számos meghatározó elemét tartalmazza a GKM Üzletre hangolva programja és ezek a témák a Versenyképességi Tanács napirendjén is szerepelnek. "Végre elindult az a folyamat, ahol a politika teret enged a gazdaság kezdeményező erejének" - jegyezte meg.
A miniszter beszámolt arról is, hogy folytatódik a minisztérium átalakítása. "A tárcán belül és a háttérintézményeinkben felszámoltuk a párhuzamos feladatok ellátását, a hatékonyság jegyében a minisztériumban 70-ről 23-ra csökkentettük a főosztályok számát, a 2007-es évnek pedig mintegy harmadannyi háttérintézménnyel vágunk neki" - tette hozzá. "A korszerű és modern állam számomra azt jelenti, hogy az állam azzal foglalkozik, amihez ért, ami a felelőssége, és ezt sokkal jobb minőségben végzi, mint korábban" – hangsúlyozta. A reformok kapcsán a miniszter megjegyezte: "az első másfél évben hibát követtem el: alábecsültem az ellenállást, azt, hogy sokan egyáltalán nem érdekeltek a változtatásban. Ma már tudom, folyamatosan tárgyalni, érvelni, küzdeni kell, és a végén eredmény is lesz".
Magyarország számára nem fenyegetés, sokkal inkább óriási lehetőség a román és a bolgár EU-csatlakozás - jelentette ki a miniszter, azzal kapcsolatban, hogy a két ország 2007 január elsejétől az Európai Unió tagja. Magyarországnak nincs mitől tartania gazdasági szempontból, hiszen nemzeti jövedelme nagyságrendekkel nagyobb a most csatlakozó két országénál. "Ezért ez a két, dinamikusan fejlődő új tagállam kiváló befektetési terep és bővülő piac a magyar vállalatok számára" – hangsúlyozta. "Munkaerőre is szükségünk van: főleg azokon a területeken, ahol a fejlesztések egyik fontos gátja a szakképzett munkások hiánya" - tette hozzá, utalva arra, hogy az EU és Magyarország is számíthat új munkavállalókra. "Népvándorlásra azonban nem számítok, és bízok benne, hogy a munkaerőáramlás elől, miként a magyarok esetében is történt, mielőbb el lehet hárítani minden akadályt, amely az EU szellemiségével amúgy is csak nehezen összeegyeztethető" - hangsúlyozta Kóka János.
"Ha nem akarunk két sebességes Európát, ragaszkodnunk kell az Uniót életre hívó négy szabadságjog - a munkaerő, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad áramlása - maradéktalan teljesüléséhez. Teljes jogú tagként ezeket csak akkor követelhetjük hitelesen, ha magunkra nézve is gyakoroljuk. Az európai gazdaság fejlődése liberális gazdaságpolitikát kíván" - jelentette ki a miniszter.
Kóka János utalt arra is, hogy a két ország csatlakozásával azok tőkevonzó képessége is megnövekszik, ezért érdemes odafigyelni. "Magyarország adottságai - így iparszerkezete, infrastruktúrája, üzleti környezete, munkaerejének szakképesítése ma még kedvezőbbek, de a versenyben könnyen lemaradhatunk" - mondta. Ugyanakkor a GKM vezetőjének meggyőződése, hogy az új tagállamok által támasztott verseny pozitív hatása az lesz, hogy Magyarországon még nagyobb gondot fordítanak az ország versenyképességének fejlesztésére. "A makrogazdasági kiigazításnak és a reformoknak nincs alternatívájuk, és még ebben a kormányzati ciklusban megkerülhetetlen az adó- és tb-járulékok rendszerének reformja" - hangsúlyozta a miniszter.
(Forrás:gkm.hu)