Könyvelők, mint munkaügyi szakértők?!

Vélemény - 2010-11-03
Az alvállalkozói szférában egy érdekes és tipikus jelenséggel lehet újabban találkozni, ami azt hiszem, hogy az érintett felek szimpátiáját nem mindig nyerik el, ez pedig a következő. Munkajogi kérdésekben az egyébként a cégnek dolgozó könyvelő irodát kérik fel tanácsadásra.

Nemrégiben, egy alvállalkozóval volt egy vitás ügyem, konkrétan a munkakörre szóló Mt. meghatározás, hogy ez a munkakör középfokú vagy sem! Ennek a vitának az előzménye egy munkaügyi vita volt, amelynek lényege a munkabér besorolása volt!

 

Jelesen egy vagyonvédelmi vállalkozás vezetője volt a vitapartnerem, aki mereven ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, hogy a vagyonőri munka bérezése az nem   középfokú, és itt lepődtem meg(!) mert a könyvelője azt mondta, hogy ez a minimál bér kategóriába tartozik.

A másik érve pedig még jobban meglepett: ő sem tartja ezt középfokú végzettségnek, mert , és itt azért rész igazságot adtam neki, a tudás szint nem éri el a minőséget, amit tőle  a megbízó elvár! 

Kedves kolléga úr!

Lehet, sőt biztos, hogy a tudás szintet illetően vannak rész igazságai, de mondjuk úgy, hogy ez nem a tanfolyamra járó és annak az igen csak nem alacsony költségeit viselő leendő munkatárs a felelős, hanem a tanfolyamot szervező-bonyolító- vizsgáztató vállalkozás vezetői, lebonyolítói a felelősek meg mondjuk talán a vizsgabiztosok. Szóval a történet kezd úgy alakulni, hogy a vállalkozások vezetőinek a fejében úgy realizálódnak a fogalmak, hogy a könyvelő az ért a munkajoghoz, ért az OKJ-és besorolás feltételrendszeréhez és az általa kimondottak az igaz tények, a munkatörvénykönyv pedig csak egy felesleges iromány, aminek a szabályozását nem kell figyelembe venni.

 

Teszik ezt abból a meggondolásból, hogy a  valóban alulképzett vagyonőr úgysem tudja , meg meri ezt cáfolni! Ugyan így jártam akkor, amikor arról próbáltam meggyőzni egy vállalkozót, hogy a munkaidő keret, kollektív szerződés hiányában, maximum kettő hónapra határozható meg, és ennek is vannak feltételei, és akkor elkezdtem sorolni,hogy a részmunkaidőre bejelentett munkavállalót nem lehet sem  készenléti jellegű  munkára kötelezni,sem arra, hogy a havi 80 órában meghatározott munkaidő az havi 172 óra lehessen!- ráadásul ez minden hónapra kivetítve! -  ezzel, ugyanis kimeríti a ma hatályos járulék fizetési kötelezettség szándékos mulasztását.

 

Nézett rám és nem tudott mit kezdeni az általam elmondottakkal. - várjon felhívom a könyvelőmet ! - felkiáltással elvonult. Vissza jön és azt mondja, hogy a könyvelője azt mondta, hogy ez   badarság,   felejtse el. Itt kezdett elegem lenni már nagyon és javasoltam a kollégának egy lehetséges szakmai megoldást: kérjen egy munkajogásztól tanácsot feltételezve, hogy Ő talán még ért is hozzá valamit !- hogy gondolom én ezt,volt a válasz az sok pénzbe kerül!

A bírság , higgye el többe fog kerülni mint egy szakmailag felkészült szakember ,aki ezt tanulta és ráadásul nem középfokon hanem felső fokon!- ráadásul még a munkavállaló sem fog rosszul járni és hátha nem fogja magát feljelenteni !

 

Konklúzíó:  az alvállalkozói szférában is óriási a tájékozatlanság a vezetők körében és nem a hozzá értő szakember véleményét kérik ki ,hanem a KŐNYVELŐ véleménye a domináns mert az nem kerül külön pénzbe!!! Nesze neked Magyar gazdaság! Így lehet kitermelni egy társadalmi réteget akik a létminimum közelében egyensúlyoznak a fenn maradásért. Az ágazatban közel 150000 munkavállaló tevékenykedik többségében a fenn leírt feltételek mellett                                                 

                

Sipos Endre  MDDSZ országos elnök

   

Kiadó: Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MDDSZ)

OS