. A kilencven napon túli, nem fizető lakáshitelesek száma már meghaladja a százötvenezret, ehhez csatlakoznak azon ügyfelek, akik a könnyített időszak után újra fizetésképtelenné váltak. A pénzintézetek részéről nincs megoldás a további könnyítésre. A megoldhatatlannak tűnő probléma már kezelhetetlen, a bajbajutott hitelek nagy számára való tekintettel minden szereplőnek szerepet kellene vállalnia a megoldásban. Ha a kilakoltatási moratórium áprilisban lejár és nem kerül meghosszabbításra, úgy több tízezer család kerülhet az utcára.
A nem túl nagy kereslettel bíró lakáspiacon mihez kezdenek az elárverezendő ingatlanokkal, melyekben családok laknak? Végre szembe kell nézni a beláthatatlan következményekkel járó problémával és meg kell találni a megoldást a bajbajutottak számára. Nem lehet megoldás a devizahitelesek számára az Euro -ra történő váltás, ezzel is további kockázatnak lennének kitéve az ügyfelek - talán a mielőbbi zónába lépés tehetné stabilabbá a törlesztő részleteket.
Két alapvető megoldás létezik:
1.Kompenzált árfolyamon történő forint hitelre váltás lehet a megoldás, mivel így kerülhet a legkevesebbe a megoldás. Mindenképpen ezt kellene meglépni és ezt tudomásul kell vennie a pénzintézeteknek is, különben az ügyfelekkel együtt ők is vesztessé válhatnak. 2.A másik megoldás lehetne, amennyiben az árfolyamhoz nem nyúlunk hozzá, úgy a devizahiteleknél a bank az árfolyamnyereséghez hozzájuthat. Az alkalmazott ügyleti kamat és kezelési költség maximálásra kerüljön a következők szerint: Kamatszerűen felszámolt díjak maximalizálása, mely nem lehet magasabb, mint a pénzintézetnél a mindenkor és az adott devizában érvényes 1 havi lekötött betéti kamat + maximum 1,5%.
Harmadik lehetőség nincs a bajbajutottak megmentésére. Hiszen ha lenne is eszközkezelő ,csupán a bajbajutottak 10%-a kerülhetne az alapba . A maradék 90 %-nak pedig szociális hálót kell biztosítani.
Kiadó: Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete
OS