Szász Károly: a fix árfolyamú végtörlesztés nem oldja meg a problémát

Vélemény - 2011-11-29

A fix árfolyamú végtörlesztés nem oldja meg teljesen a problémát, s rontja a bankok versenyképességét; a pénzügyi termékeket kockázati szempontból különböző kategóriákba sorolnák, és piros, sárga, valamint zöld színnel jelölnék - mondta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a Privátbankár.hu hírportálnak.

Szász Károly az interjúban kifejtette, hogy maximálisan érti és támogatja a kormány azon törekvését, hogy átfogó megoldást találjon a devizahitelezés problémájának átfogó megoldására, de a fix árfolyamú végtörlesztés a rendszer egészének problémáját nem tudja megoldani. "Jelentős segítség azoknak az ügyfeleknek, akik egyébként is könnyebben tudnak segíteni saját magukon, de a többiek gondját csak részben és ellentmondásosan orvosolja" - mondta.

    A bankszövetség javaslatáról úgy vélekedett, hogy számos jó elemet tartalmaz. "A javaslatcsomag a leginkább rászoruló, legnagyobb problémát jelentő ügyfelek vonatkozásában fogalmaz meg lépéseket. Jó elképzelés volna a rögzített árfolyamon történő, gyűjtőszámlás törlesztés továbbfejlesztése is. A javaslat azonban nem kínál teljes, átfogó megoldást: nem ad választ arra, hogy hogyan fogja a rendszer egésze a devizakockázatot kezelni, hogy tudják a bankok a devizahitelekhez szükséges devizaforrásokat hosszabb távon garantálni. Kérdéses az is, hogy hogyan lehet a devizahiteleket a kamattranszparencia elvét betartva biztonságosan, hosszabb távra rögzített kamatszint mellett nyújtani az ügyfeleknek" - mondta.

    Hozzátette, az egyik legnagyobb probléma ma az, hogy a gazdaság szereplői nem, vagy csak nagyon drágán jutnak hitelekhez a bankrendszeren keresztül, ennek a problémának a megoldásához sem ad támpontot a bankszövetség. "Úgy gondolom, hogy amennyiben születik megállapodás az állam és a bankszövetség között, annak tágabb körűnek kell lennie, mint hogy csak a végtörlesztéssel vagy annak csak egy részével foglalkozzunk" - mondta.

    Szász Károly elmondta, hogy saját javaslataikat ők is eljuttatták a kormányzathoz és a bankszövetséghez is, amelyeket részben figyelembe vettek. A PSZÁF korábbi javaslata arra épült, hogy a teljes magyar devizahitel-állományt svájci frankról euróra kellene átalakítani, amit épp akkor fogalmaztak meg, amikor a svájci nemzeti bank bejelentette, hogy nem engedi 1,20 alá a CHF/EUR-árfolyamot, azóta pedig az árfolyam eléggé stabil. Ha e nélkül valósul meg az egyezség, elfogadja ma PSZÁF, bár senki sem tudja, a futamidőkből hátralévő akár 15-20 év alatt hogyan alakul majd az árfolyam, s a magyarországi bankok anyabankjai jórészt az eurózónában működnek, és Magyarország az eurót akarja bevezetni, nagyon sok érv szól tehát amellett, hogy a svájci deviza helyett az eurót tegyük általánossá - mutatott rá.

    A végtörlesztés miatt az első 6 hét alatt bő 40 milliárdos veszteséget szenvedett el a bankrendszer; ha a végtörlesztők aránya 10-15 százalék körül alakul, a teljes veszteség meghaladhatja akár a 100 milliárd forintot is - ismertette.

    A PSZÁF elnöke beszélt arról is, hogy bár az egyes bankok állapota eltérő, a hazai bankrendszer helyzete összességében stabil. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy jelenleg az egész világban központi kérdés a pénzügyi rendszer stabilitása, a szabályozás a sokkal szigorúbb, erősebb tőkeellátottság irányába mozdul el, s a likviditási szabályozás is szigorodik. Ebben a környezetben kiemelten fontos, hogy a magyar bankrendszer ne váljon sérülékenyebbé; a végtörlesztés ellentétes irányú hatást vált ki: romlik a magyarországi szereplők versenyképessége - figyelmeztetett.

    A bankadóról szólva a korábbiakhoz hasonlóan kifejtette: a bankrendszernek is hozzá kell járulnia a válság okozta terhek enyhítéséhez, fontos azonban, hogy ez a válságadó tervezhető legyen. Hozzátette: nem szabad megfeledkezni a bankszektor terheit tovább növelő fogyasztóvédelmi intézkedések (például a deviza-középárfolyamon történő törlesztés bevezetése, az egyoldalú szerződésmódosítás megnehezítése) hatásáról sem, amelyek szükségszerűek voltak, ám, ha valaki kiszámolná ezeknek az intézkedéseknek a hatását, a bankadóhoz közeli értéket kapna.

    A pénzügyi rendszert érintő szabályváltozásokról elmondta: a bankokat érintő tőke- és likviditási szigorítások csökkentik, megszüntethetik annak valószínűségét, hogy egyes bankok, biztosítók problémáik miatt állami pénzekre szoruljanak. A szabályozás célja, hogy a pénzügyi intézmények sokkal körültekintőbben kezeljék a kockázatokat, és egyre nehezebb legyen számukra – különösen hosszabb lejáratra – a kockázatvállalás, a bankrendszer sérülékenysége pedig megszűnjön.

    A szabályozás kifejezetten azt szeretné elérni, hogy ne az intézmény, hanem közvetlenül a befektetők, a piacok ítéljék meg az egyes konstrukciókat. A piac döntse el, hogy bizonyos ötleteket vállal vagy nem, s a piac maga is adja ezekhez a szükséges finanszírozást. Az az intézményi kockázat, ami megjelent a betétesek és a hitelezők között, szűnjön meg, vagy csak szűkebb körben, a lakossági finanszírozásban maradjon fenn. A közvetítő szerepét átveszi a piac, és megerősödnek a befektetési alapok, amelyek a legfontosabb forrásai lesznek a közép- illetve hosszú lejáratú finanszírozásnak. Ebből pedig az következik majd, hogy megnő a tőkepiacok jelentősége - ismertette a PSZÁF elnöke.

    Szász Károly elmondta továbbá, hogy a felügyelet szeretne egy jelzésrendszert bevezetni a pénzügyi termékekre: kockázati szempontból különböző kategóriákba sorolnák, és piros, sárga, valamint zöld színnel jelölnék a termékeket; a dán felügyeletnél már működik egy hasonló rendszer.