. A tizenkettőből tíz felesleges álkérdés, a maradék kettő pedig a közölt formában tisztességesen, felelősen megválaszolhatatlan. Miközben fel lehetne tenni akár több tucat érdemi kérdést is, amelyekről valamiért óvakodnak megkérdezni minket.
A tizenkét kérdés közül kilencet tisztességes ember csak igennel válaszolhat meg. Az első kérdésre pedig azt válaszolhatja, hogy az új alkotmány ne csak az állampolgári jogokat, hanem az állampolgári kötelezettségeket is rögzítse.
A tizenkét kérdés között két használhatatlan kérdés van, melyek tartalmuk bővebb kifejtése nélkül felelősen nem megválaszolhatóak, illetve alkalmatlanul megfogalmazottak:
Az egyik: járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után?
A másik: engedjék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem?
Az előbbi kérdés esetében megfontolandó lenne a kérdés támogatása mindazon szülők esetében (és csak az ő esetükben), akik életvitelük szerint a közjó, a közerkölcsök és a törvények betartására nevelik utódaikat, és ezáltal az utódok többségéről okkal feltételezhető, hogy felelős állampolgárokká válnak.
Nem támogatható azonban a szavazati jog megnövelése azon szülők esetében, akik életvitelük szerint a többség kárára, a közerkölcsök semmibevételére és a törvények kijátszására nevelik utódaikat, és ezáltal az utódok többségéről okkal feltételezhető, hogy a felelős állampolgárok kifosztóivá, életünk megkeserítőivé, illetve a társadalmi viszonyok megmérgezőivé válnak.
A másik kérdés megfogalmazása szakmailag hibás vagy célzatosan lebutított. Költségeket sehol nem adóztatnak, csak jövedelmeket, vagyont, illetve ilyenekre irányuló jogot. A kérdésben nyilván arról van szó, hogy megadóztassák-e azokat a jövedelmeket, amelyeket igazolhatóan a gyermeknevelés reális költségeire fordítanak.
A politikusok egy része lebecsül minket, úgy tekint ránk, mintha az állampolgárok többsége magyarul sem értene.
Amennyiben viszont felvetjük, hogy a közjó érdekében végzett tevékenység szerint, például az ennek megfelelően nevelt gyermekek száma alapján valamilyen módon növelhetnénk a szavazati jog mértékét, akkor ne legyünk szégyenlősek az ellenkezőjét is felvetni!
Talán kimondható végre, hogy akik a tíz értelmesen megválaszolható kérdés többségére nemet mondanak, illetve az első kérdésnél a jogok kötelességek nélküli rögzítését szeretnék, azok a közjó és a közerkölcsök iránt érdektelen, mások munkájának eredményét életvitelszerűen fosztogatni is hajlandó egyének, akiknek választójogot adni társadalom-, nemzet- és államellenes.
Budapest, 2011-02-14
Pós Péter, az ABOSZ elnöke
Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége