- Kellően bölcsen választottak a bizottság tagjai, amikor Martin Karplusnak, Michael Levittnek és Arieh Warshelnek ítélték az idei kémiai Nobel-díjat - hangsúlyozta a 2011-ben Bolyai-díjjal kitüntetett Perczel András kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ELTE Természettudományi Kara Szerves Kémiai tanszékének egyetemi tanára.
Arra a kérdésre, hogy a számítógépek mennyire forradalmasították a vegyészeti kutatásokat, a szakember elmondta: a kémiában nagyon hamar előkerültek a komputerek. Éppen ötven éve, hogy a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) elvégezték az első, szerves molekula kvantumkémiai számítást, amelyben meghatározó szerepe volt Csizmadia Imre Gyula magyar származású kanadai kémikusnak is.
Perczel András szerint azóta legalább kétszer jutalmazták Nobel-díjjal a kémia ezen ágában tevékenykedő tudósok munkáját, ám míg 1998-ban John A. Pople és Walter Kohn a kvantumkémiai módszerek elterjesztéséért részesültek elismerésben, addig a mostani díjazottak a molekulamodellezésnek a kémia, a makromolekulás kémia, a nanokémia és a biokémia irányába való elviteléért kapták meg a díjat. Karplus, Levitt és Warshel olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek relatív pontossága és megbízhatósága jó, ugyanakkor nemcsak kis molekulák, hanem nagy fehérjék, RNS- és DNS-darabok - többek közt - térszerkezetét és reaktivitását lehet viszonylag pontosan megbecsülni velük - mutatott rá a módszerek jelentőségére a kémikus.
A friss Nobel-díjasok munkásságáról szólva Perczel András elmondta: az osztrák-amerikai Martin Karplus a CHARMM (Chemistry at HARvard Macromolecular Mechanics) nevű programcsomagot dolgozta ki, amelynek lényege, hogy úgy parametrizált úgynevezett egyszerű erőtér számításokat, hogy azok kvantummechanikai hátterét megőrizte. Ez már lehetővé tette, hogy nagy rendszerekre, fehérjékre legyen alkalmazható a módszer. Az izraeli-amerikai Arieh Warshelt az érdekelte, hogy a fehérjék elektrosztatikája hogyan határozza meg a többi molekulával való kölcsönhatásukat, míg a brit-amerikai Michael Levitt munkája is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a nagy rendszerek számolhatóvá váljanak.
A módszer fontosságát hangsúlyozva a szakember elmondta: a modellezés révén a rendszerek stabilitása, működése valamennyire megjósolható és ideális esetben lehetővé válik a hatóanyag-tervezés. Olyan racionális tervezési folyamat indul meg, amely során a kutatók meglátják a problémákat, a nehézségeket, a méretezést, és ha úgy látják, hogy a megtervezett molekula elvárt paraméterei visszaköszönnek a képernyőn, akkor szintetizálják a molekulát. Ez a hatékonyságnövelő, környezetbarát és célracionális tervezés, illetve kivitelezés egy példája, amelyet nem mindegyik, de egyre több kémikus használ - mondta Perczel András.
A Nobel-díj jelentőségéről szólva a szakember elmondta: amennyiben egy tudományterület "tudományosabbá válása" annak függvénye, hogy a mögötte lévő elméleteket mikor és hogyan ismerik el, akkor most mindenképpen fontos lépésről van szó. Hozzátette: az hogy a kémikus arra használja a számítógépet, hogy "jósoljon" és ezt a legmagasabb szinten elismerik, rendkívül jelentős dolog, amely a gyakorlat mellett az elmélet elismerését jelenti.
Perczel András rámutatott arra, hogy a molekulamodellezés területén más szakembereket is ki lehetett volna emelni, de úgy véli, hogy a bizottság tagjai kellően bölcsen döntöttek, amikor ennek a három tudósnak ítélték oda a díjat.