A miniszterelnök szerint Magyarországon a gazdasági rendszer teljes átszervezése zajlik. Orbán Viktor a hétfői budapesti COSAC-találkozón úgy fogalmazott: az államadósságra mint ellenségre, nem pedig mint politikai kihívásra tekintenek. A kormányfő emellett szólt Közép-Európa megerősödéséről is, amely szerinte egyetemes, átfogó európai érdek.
"Az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni" - mondta a kormányfő az EU-tagállamok parlamentjei európai ügyi bizottságainak ülésén, a Parlamentben. Hangsúlyozta ugyanakkor a COSAC-találkozón, hogy az ellenségnek tekintett államadósság elleni harc sikeréhez olyan lépésekre is szükség van, amelyek ma még újak, vagy amelyektől már elszokott az unió. Arányos adórendszer bevezetése, a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók radikális csökkentése - sorolta az eddigi kormányzati intézkedéseket, hozzátéve, hogy ki kellett mondani azt is: szociális segély helyett munkabért fizetnek, csak a munkaképtelenek kaphatnak szociális segélyt. Orbán Viktor közölte: ki kellett jelenteni továbbá, hogy az államadósságot négy év alatt a GDP mostani 82 százalékos szintjéről a 70-75 százalék közötti sávba kell levinni.
"Magyarországot az a felismerés vezeti, hogy nem helyes, ha egy országot nemzetközi pénzügyi szervezetek finanszíroznak a piac helyett. Ezért mi az első adandó alkalommal a kormányváltást követően a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) elköszöntünk, és visszamentünk a pénzügyi piacokra" - idézte fel, azzal indokolva, hogy az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre "háborúban álló" ország számára szigorú pénzügyi ítéletre és körülményekre van szükség, amelyeket a piac tud garantálni számára.
A kormányfő szerint a jóléti államok kora véget ért, a válság utáni Európa és benne Magyarország sosem lesz már olyan, mint a válság előtt volt. Ezért most fel kell építeni a munkaalapú gazdaság korát, amely az uniós államokban nagyon sok - "ahogy önök mondják" - reformot, - "ahogy mi mondjuk" - átszervezést, újraszervezést igényel - emelte ki.
Beszédében kitért arra, hogy véleménye szerint az Európai Uniónak stratégiailag rendezett kapcsolatra van szüksége Oroszországgal, azonban ha nincs közép-európai együttműködés, akkor nehezen fog létrejönni stratégiai kiegyezés a kontinens és Oroszország között. Mint mondta, Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. A térség katonai biztonsága ugyan adottnak tekinthető - tette hozzá -, azonban szükség van gazdasági biztonsági garanciákra is, elsősorban az energia területén, ugyanis Közép-Európa nem lehet kiszolgáltatott és energiafüggő helyzetben "egy ilyen nagy történelmi átrendeződéskor". Hangsúlyozta azt is, hogy biztosítani kell az észak-déli útvonalakat a Balti-tengertől az Adriáig. Közép-Európának rendelkeznie kell saját fejlesztési pénzintézettel is, mert nem folytatható az a politika, hogy miután ez tőkeszegény térség volt, minden fejlesztési forrás kívülről érkezett - fűzte hozzá.
Közép-Európa megerősödése egyetemes, átfogó európai érdek - összegezte Orbán Viktor.
A magyar EU-elnökségről szólva azt mondta: az eddigi sikerek listája meglehetősen hosszú, "de mindig gyanús, ha valaki a saját lovát dicséri, várjuk meg inkább, amíg a magyar elnökség véget ér, és majd különböző hivatalos fórumok elmondják a verdiktet a teljesítményünkről".
A miniszterelnök kifejtette: 2002-ben az Európai Tanács még rendkívül optimista volt, mintegy tíz évvel ezelőtt még mindenki őszintén hitt abban, hogy az EU a világ legversenyképesebb gazdasági régiója lesz, maga mögé utasítja az Egyesült Államokat, és "legrosszabb álmunkban sem jött elő az a kép, hogy feltörekvő gazdaságok egyszerűen csak ellépnek az EU gazdasági teljesítménye mellett". Ma azonban nyoma sincs az akkori bizakodásnak, optimizmusnak, "és minden okunk meg is van arra, hogy elégedetlenek legyünk", hiszen az eltelt évtizedben az unió jelentősen veszített világgazdasági részesedéséből, a tagállamokat példátlanul magas államadóssági szintek gyötrik, rendkívül alacsony a foglalkoztatottsági ráta, és egyre súlyosabb a demográfiai kihívás - mutatott rá.
Ez az a helyzetértékelés, amely a hátterét adta a magyar elnökségi program összeállításának - mondta, hangsúlyozva, ezért jutottak arra, hogy "nem lehet alibi elnökséget létrehozni", és így a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket tűzte napirendjére.
A gazdasági kormányzás kialakítása az EU-ban, az európai energiapiac létrehozása érdekében elérendő áttörés, új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotása, a bővítési folyamat fenntartása, egységes európai romastratégia kidolgozása és a demográfiai kérdések őszinte megvitatása - sorolta a magyar célokat Orbán Viktor, aki szerint az EU azzal a dilemmával küzd, hogy az előbbiekben felsorolt kihívásokra milyen választ adjon: lépjen-e vissza az eddig elért integrációs szintről, vagy inkább szélesítse és mélyítse az integrációt.
Példaként említette azt a kérdést, hogy "komolyan vesszük-e még, hogy a személyek szabad áramlásának fenntartása az EU jövőjének egyik kulcskérdése, vagy engedünk félelmeinknek és közhangulati nyomásoknak, és visszalépjen a személyek szabad áramlásának európai vívmányától".
Álláspontja szerint ha nem tudják megvédeni az európai ipart, ha azt nem tudják az európai határokon belül tartani, akkor el fogja veszíteni az EU a jelenlegi pozíciót is a világgazdasági versenyben. Ezért az ipari kapacitások Európán belül tartása kulcskérdés - mondta Orbán Viktor, majd szavait azzal zárta, hogy szerinte a következő másfél-két évtizedben "egy erős Magyarországot fogunk felépíteni, Közép-Európából erős régiót építünk, és jó esélyünk van arra, hogy a magyar elnökség címe, szlogenje, az Erős Európa kívánságból realitássá váljon".
MTI