Az Alkotmánybíróság és a Kúria kapcsolatában fontos a kölcsönös önkorlátozáson alapuló párbeszéd - mondta Sulyok Tamás AB-elnök az alaptörvény érvényesüléséről szóló szakmai konferencián, Budapesten szerdán.
Az új alaptörvény egyik fontos vívmánya az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozása, amely egyedi ügyekben lehetővé teszi a bírói döntés megsemmisítését, ezzel összefüggésben pedig a bírói ítéletekben egyre gyakrabban jelennek meg közvetlen hivatkozásként az alaptörvény rendelkezései. Az alkotmányjogi panasz intézménye elősegíti a rendes, szakjogi bíráskodásban is alkotmányos jogértelmezést - mutatott rá az Ab elnöke.
Az alkotmányjogi panasz sikerének titka a kölcsönös önkorlátozáson alapuló bírói párbeszéd. Ez az önkorlátozás az Ab részéről azt jelenti, hogy a bírói ítéleteket valóban csak alapjogi sérelem esetén semmisíti meg, a bíróságok részéről pedig, hogy ítélkezési gyakorlatukban érvényre juttatják az Ab alkotmányértelmezését. Ez a bírói párbeszéd különös hangsúlyt kap a legfőbb bírói szerv, a Kúria és az Ab kiváló szakmai kapcsolatában - fűzte hozzá.
Eljött az idő a fél évtizede, 2012. január 1-jén éltbe lépett új alaptörvény átfogó értékelésére. Ennek jegyében indított egy évvel ezelőtt közös kutatási programot az Ab és a Kúria az alaptörvény érvényesülésének, ezen belül is a két alkotmányos intézmény kapcsolatának és különösen az alkotmányjogi panasznak a tudományos vizsgálatára - mondta Sulyok Tamás.
A pályázat nyomán országszerte több tucatnyi tanulmány készült jogtudósok, egyetemi oktatók és bírák közreműködésével, ezek legjavát mutatják be az Alkotmánybíróságon szerdán kezdődött kétnapos konferencián.
Darák Péter, a Kúria elnöke a konferencia köszöntőjében elmondta: fontos az eleven, szakmai párbeszéd a rendes bíróságok és az Ab között. A régióban számos példa van arra, hogy ez végzetesen elromolhat az alkotmányjogi panasz bevezetése, az egyes bírói döntések alkotmánybírósági megsemmisítésének lehetősége nyomán.
Fontos, hogy a tudomány képviselői a maguk objektív megközelítésével lépjenek fel közvetítőként a közös szakmai problémák megoldása érdekében. Az egyes alkotmányos intézmények saját szervezeti céljai sem teljesülhetnek, ha ellentétes a bíróságok és az Ab jogértelmezése - figyelmeztetett a főbíró.
A pályázat elérte célját: a pályaművekben számos közös problémát mutattak fel és jártak körül, ezek alapján folytatható az értelmes párbeszéd a vitás kérdésekről - mondta Darák Péter.
Stumpf István alkotmánybíró a pályázatot értékelve a rendezvényen elmondta: folyamatosan emelkedik az alkotmányjogi panaszok száma, a bíróságok pedig az elmúlt évek során döntéseikben már több ezerszer hivatkoztak az alaptörvényre, ami azt jelzi, hogy e téren zajlik egy tanulási, fejlődési folyamat