A Fidesz ráadásul meg akarta téveszteni a meghallgatáson résztvevő európai politikusokat. Az alkotmány-tervezet angol fordításából ugyanis teljes egészében kimaradt a preambulum. A normaszöveg angol fordítása a választói jog gyakorlását magyarországi lakóhelyhez kötné, holott a magyar változatban a megengedő kötheti kifejezés szerepel - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, a Fidesz által az Európai Parlamentben, a magyar alkotmányozás kapcsán szervezett konferencia kapcsán.
A szocialista delegációvezető úgy vélte, hogy a Fidesz rejtegetni akarja a zavaros, múltba révedő preambulumot, amely a magyar állam jogfolytonosságát a Szent Korona tanra vezeti vissza. A magyar történelmet és szellemi fejlődést meghatározó irányzatok közül pedig kizárólagosan a kereszténység szerepét emeli ki. Nincs szó sem a felvilágosodás magyarországi hatásáról, sem a reformkor, sem a XIX. századi nemzeti szabadelvűség és más fontos szellemi-politikai irányzatok szerepéről. Egyetlen utalás sincs a preambulumban az Európai Unióra, arra, hogy hazánk ezen közösség keretein belül képzeli el nemzeti jövőjét - mondta.
Tabajdi Csaba emlékeztetett, hogy a Fidesz már korábban a Velencei Bizottsághoz fordult. Bár a teljes normaszöveg elemzésére nem merte felkérni a testületet, az alkotmányozási folyamatról állásfoglalást kért. A Velencei Bizottság állásfoglalásában három ponton is kifogásolta az alkotmányozási folyamatot. Kifejtette, hogy az Európai Unió Alapjogi Kartájának szó szerinti beemelése önmagában nem teszi európaivá az új alkotmányt és jogtechnikai szempontból nem is célszerű. A Velencei Bizottság emellett kifejezetten rossznak tartja az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését és az utólagos alkotmányos normakontroll kezdeményezői körének szűkítését.
Kifogásolták az alkotmányozási folyamat gyorsaságát, az érdemi társadalmi vita elmaradását. A Szocialisták és Demokraták frakciójának frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda mindeközben élesen bírálta a magyar alkotmányozás folyamatát a testület athéni kihelyezett ülésén. Swoboda kifejtette, hogy a Szent Korona tanra épülő nagy-magyar történelemfelfogás felesleges feszültségekhez vezethet a szomszédos országokkal és destabilizálhatja a közép-európai térséget.
Utalt arra, hogy az uniós csatlakozást megelőzően a Magyar Köztársaság vállalta a koppenhágai kritériumok körében a plurális demokratikus intézményrendszer működtetését, ennek keretében a hatalmi ágak szétválasztását. Kérdéses, hogy az új alkotmánnyal miként fog módosulni, miként fog érvényesülni a fékek és ellensúlyok rendszere, a magyar jogállamiság?
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
MTI OS