Szerbia európai integrációja az Unió minden tagállamának érdeke, de Magyarország szempontjából kiemelt fontosságú, stratégiai jelentőségű kérdés. - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselője, az Európai Parlamentben megalakult Szerbia Barátai alapító tagja. Tabajdi hangsúlyozta: Szerbia részéről teljesen világos az elkötelezettség az EU irányába. Most az Unión a sor, hogy megmutassa elkötelezettségét Szerbia felé.
Szerbia két hete hozzájárult ahhoz, hogy Koszovó kérdésében az EU tagállamaival közös határozatot nyújtson be az ENSZ Közgyűlésében. Ezzel újabb bizonyítékát adta európai elkötelezettségének. Most az Európai Unión a sor, hogy végre valódi politikai segítséget nyújtson. A mi feladatunk, hogy hasonló elkötelezettséget mutassunk és megkönnyítsük a Belgrád és Pristina közti párbeszédet, olyan módon, hogy tartós megoldást érjünk el - mondta Tabajdi. Ez minimálisan azt jelenti, hogy a szerb többségű észak-koszovói területek széleskörű autonómiát kapjanak a pristinai kormánytól. A két fél megegyezése esetén a kölcsönös szerb-koszovói területcserét sem szabad kizárnunk a lehetőségek közül - tette hozzá a képviselő, utalva arra, hogy korábban felmerült: Belgrád Észak-Koszovóért cserébe lemondana a Dél-Szerbiában fekvő, albán többségű Presevo-völgyről. Magyarország számára, vajdasági magyarság és a szomszédsági viszony miatt kiemelt jelentőséggel bír, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió tagja legyen. - folytatta Tabajdi Csaba, emlékeztetve a közel háromszázezer vajdasági magyarra. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy Szerbia a nyugat-balkáni térség központi fekvésű, gazdasági és politikai szempontból egyaránt kulcsfontosságú állama. Integrációja az egész térség stabilitása szempontjából fontos. Remélem, hogy a Szerbia Barátai csoport informális fórumként megkönnyíti majd a csatlakozási feltételek teljesítését. Segítséget kíván nyújtani Szerbiának akkor is, ha a csatlakozási tárgyalások folyamata megakadna. - mondta Tabajdi Csaba.
Háttér: A Szerbia Barátai csoport az Európai Parlament azon képviselőit tömöríti, akik elkötelezetten támogatják az ország európai integrációs törekvéseit. A szeptember 16-i alakuló ülésen részt vett többek közt Bozsidar Gyelics, Szerbia európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese is, aki megerősítette, hogy a szerb kormány legfontosabb külpolitikai prioritása az Európai Unióhoz való csatlakozás. A tagjelölti státuszt Szerbia a jövő év során kaphatja meg, miután az EU külügyminiszterei várhatóan hamarosan felkérik a Bizottságot arra, hogy készítsen véleményt az ország felkészültségéről. A Nemzetközi Bíróság július 22-én kiadott, nem kötelező érvényű véleménye kimondta, hogy Koszovó 2008. február 17-én kikiáltott függetlensége nem sértett nemzetközi jogi normákat. A döntés azonban ellentmond az ENSZ BT 1244-es határozatának - Szerbia erre hivatkozik, mikor megkérdőjelezi Koszovó függetlenségét. Két héttel ezelőtt a szerb kormány beleegyezett abba, hogy az Európai Unió huszonhét tagállamával közösen (amelyek közül öten nem ismerik el Koszovó függetlenségét) kompromisszumos jellegű határozati javaslatot nyújtson be az ENSZ Közgyűlésében. A határozat ösztönözte a tárgyalások újraindítását Belgrád és Pristina között.
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja