Ukrajnai háború - Zelenszkij: amíg Ukrajna nem NATO-tag, másfél milliós hadseregre van szüksége

Az államfő szavai szerint amíg Ukrajna nincs a NATO-ban, addig Európával közösen biztonsági rendszert kell kialakítania, és fontos, hogy ezt az európai vezetők is megértsék. Zelenszkij január közepén közölte, hogy jelenleg 880 ezer katona van az ukrán hadseregben, akik az egész országot védik - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az elnök kijelentette, hogy Oroszország akár már a jövő évre agressziót készíthet elő NATO-tagországok ellen. Kiemelte, hogy Oroszország már idén 15 hadosztályt készít fel kiképzésre és a fehérorosz irány megerősítésére.

"Szerintünk az összes, vagy egy részük bizonyosan Fehéroroszország területén lesz. Ez 100-150 ezer katonát jelent" - jegyezte meg az elnök. Szavai szerint ez a nagy létszámú haderő egyáltalán nem biztos, hogy Ukrajna ellen indul támadásra. "Megindulhatnak Ukrajnába, mint 2022-ben, vagy Lengyelországba, illetve a balti államokba" - jegyezte meg.

Hozzátette:

a hírszerzéstől kapott információk alapján gondolja úgy, hogy Vlagyimir Putyin háborút készít elő 2026-ra a NATO-országok ellen.

Az államfő leszögezte, hogy Ukrajna nem támaszt semmilyen feltételt az Egyesült Államoknak a Donald Trump amerikai elnökkel való találkozót illetően, és nincs olyan dolog, amelyet ne lenne hajlandó megvitatni.

Kérdésre válaszolva, azt mondta: megérti az Egyesült Államok vonakodását Ukrajna NATO-csatlakozásától, és nem biztos abban, hogy ez a jövőben változni fog.

"A mai Amerika és Trump elnök nem hajlandó a NATO-ról beszélni. Úgy gondolják, hogy Ukrajna nem lehet a NATO-ban. Úgy vélik, az orosz megszállás fő oka az, hogy a NATO-csatlakozás benne van Ukrajna alkotmányában"

- mutatott rá.

Zelenszkij egyúttal azt sem zárta ki, hogy Ukrajnának változtatnia kell álláspontján a NATO-csatlakozási szándékával kapcsolatban. "Akarunk-e a NATO-ban lenni? Igen, de pusztán a NATO szó miatt? Nem, valójában a biztonsági garanciák miatt. Ebben az esetben a fő kérdés ezeknek a biztonsági garanciáknak a tartalma lesz, különös tekintettel az ukrán hadsereg létszámára, illetve egy esetleges békefenntartó misszió paramétereire" - hangsúlyozta.

"Vörös vonalnak" nevezte azonban Ukrajna nemzetközi jogi területi integritását. "Jogilag soha nem fogjuk elismerni az ideiglenesen megszállt területeket orosznak vagy bármi másnak, az ukránon kívül. Ez határozottan egy vörös vonal, benne van az alkotmányban. Erről csakis Ukrajna népe dönthet" - szögezte le.

Zelenszkij közölte, hogy Kijev információi szerint Oroszország a közeljövőben még 2-3 ezer észak-koreai katonát készül telepíteni Oroszország kurszki térségébe. Az észak-koreaiaknak több mint négyezres vesztesége van, mintegy kétharmaduk meghalt. Az észak-koreai hadsereg morálja is romlott, mert látták, mennyien szöktek el az alakulataiktól - mondta.

Hangsúlyozta egyúttal, Ukrajna nem lazíthat, mert a helyzet gyorsan változhat. "Oroszország továbbra is kapcsolatot tart Észak-Koreával a katonák, fegyverek és rakéták szállítása ügyében" - figyelmeztetett, megjegyezve, hogy erről Donald Trump csapatával is készül tárgyalni.

Az elnök közölte, hogy a régóta ádáz harcok sújtotta Donyeck megyei Pokrovszk városnál az ukrán erők javítottak helyzetükön az elmúlt napokban. "Elmondhatom, hogy ott most magabiztosabbak vagyunk, mint voltunk" - fogalmazott, de részleteket nem árult el.

Zelenszkij kitért arra, hogy a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken becsapódott orosz csapásmérő drón olyan alacsony magasságban repült, amelyen a radar nem láthatta.

Szavai szerint ez azt jelzi, hogy Oroszország célzott támadást hajtott végre a szarkofág ellen. "A drón 85 méteres magasságban repült. Fontos megérteni, hogy a radarok nem látják ezt a magasságot. A csapás pontosan a szarkofágra irányult, és pont a müncheni biztonsági konferencia kezdetének napján. Ez egyértelmű üdvözlet (Vlagyimir) Putyintól és Oroszországtól" - mondta.

Megjegyezte: ez is újabb bizonyítéka annak, hogy az orosz elnök nem akar véget vetni a háborúnak.