Varga Mihály: továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása

Vélemény - 2025-08-26

A monetáris tanács stabilitásorientált megközelítésének megfelelően keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot, és értékelése szerint továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása - mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.

A miniszter hangsúlyozta: a monetáris tanács helyzetértékelése szerint továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség, és a jegybank pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs várakozások horgonyzásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

Varga Mihály elmondta, a jegybank nem látta indokoltnak, hogy változtasson előretekintő iránymutatásán.

A nemzetközi befektetői hangulat a legutóbbi kamatdöntő ülés óta javult, azonban a piaci folyamatok továbbra is érzékenyen reagálnak a geopolitikai kockázatokra - mondta a jegybankelnök.

Az inflációs folyamatokról szólva Varga Mihály elmondta, hogy az alapmutató júliusban 4,3 százalékra, a maginfláció pedig 4 százalékra csökkent. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések összesen 1,5 százalékponttal mérsékelték az inflációt, ezen belül az élelmiszerek árrés-korlátozása 1 százalékponttal, a háztartási cikkeké 0,3 százalékponttal, míg az önkéntes árkorlátozások 0,2 százalékponttal mérsékelték a múlt havi inflációs rátát.

Megjegyezte:

az inflációs alapfolyamatok azonban továbbra is a jegybank 3 százalék célszintje felett alakulnak, emellett több területen erős átárazások figyelhetők meg.

Hangsúlyozta: az infláció elleni küzdelem nem ért véget, az elmúlt hónapok intézkedései rövid távon fejtik ki hatásaikat.

A középtávú inflációs folyamatokat alapvetően meghatározó lakosság inflációs várakozások magas szinten alakulnak, ezek horgonyzása kulcsfontosságú az inflációs cél eléréshez és a gazdasági növekedéshez.

Varga Mihály arról is be3szélt, hogy a második negyedévben folytatódott a lakáshitelezés bővülése: éves szinten a hiteldinamika 13 százalékra gyorsult, az árak növekedése országosan 25,9 százalék, Budapesten 24,3 százalék volt éves összevetésben.

Megjegyezte, hogy a lakáspiacon ez az árnövekedési dinamika indokolhatta a kormányzati beavatkozást.

Az új hitelprogram a kereslet növekedését eredményezheti, azonban a lakásárak emelkedését tompíthatják azok az új fejlesztések, amelyek beleesnek az árkorlátba

- fűzte hozzá.

Az idei lakástranzakciók alapján az eladott lakások döntő része megfelelt volna az Otthon Start árfeltételeinek - mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ez alapján szélesebb kör számára nyílik lehetőség a programban való részvételre.

A jegybank a lakossági hitelezés további növekedésére számít és folyamatosan nyomon követi ennek pénzügyi stabilitási hatásait - mutatott rá.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta:

tárgyalások folynak a kormánnyal, hogy a 40 évnél idősebb hitelkérelmezők esetén a jelenleg érvényes 20 százalékos önerő előírást az általános 10 százalékra csökkentsék és erről még ezen a héten döntés születhet.

A jegybanki alapítványokra vonatkozó kérdésre elmondta, hogy nyolc feljelentést tett a jegybank többek között számviteli rend megsértése, magánokirathamisítás ügyében.

A magyar gazdaság helyzetéről szólva kifejtette: a konjunktúra a második negyedévben visszafogott volt, az éves 0,1 százalékos növekedés összhangban alakult a jegybank júniusi Inflációs jelentésének előrejelzéseivel. A gazdaság teljesítményét pozitívan befolyásolta a szolgáltatások teljesítménye, ugyanakkor az ipar és az export fékezte a növekedést, a lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett tovább csökkent a beruházások volumene. A visszafogott magyar növekedési adatban meghatározó szerepet játszott a német gazdaság uniós összevetésben is mérsékelt teljesítménye - tette hozzá.

A folyó fizetési mérleg egyenlege kismértékű hiányt mutatott, az év eleji szinttől elmaradó júniusi egyenleg összhangban van a várakozásokkal. A jegybank várakozásai szerint a jövő évtől a külső kereslet emelkedésével és az új beruházások termelésének felfutásával a folyó fizetési mérleg fokozatosan bővülhet, míg a költségvetés elsődleges egyenlege idén és a következő években is egyensúlyban lehet - fejtette ki.