Nem beszélhetünk gazdasági válságról, de az államháztartás ugyancsak rossz állapotban van - vélik a Figyelő és a Szonda Ipsos közös kutatásában 2006. novemberében megkérdezett magyar vezetők. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az 500 legnagyobb árbevételű cég vezetőihez juttattak el on-line kérdőívet, akik közül 178-an válaszoltak.
A cégirányítók optimistábban látják a gazdasági és politikai helyzetet, mint a lakosság. Az őszi események nem befolyásolják jelentősen Magyarország gazdasági megítélését, ugyanakkor a megkérdezettek csak alig 25 százaléka tartja elégségesnek a konvergencia-programban foglaltakat ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartósan egyensúlyi pályára kerüljön, derül ki a kutatásból.
A menedzserek közel fele a két párt közötti kiegyezést látja a legfontosabbnak, ám alig 4 százalékuk tartja kivitelezhetőnek ezt. A menedzserek körében a morális és a politikai válság egy 100-as skálán "csupán" 53, illetve 54 pontot kapott, míg a lakosság között ez az arány 63, illetve 69. A két csoportnak az államháztartás válságos állapotáról alkotott véleménye között a legkisebb az eltérés, a válságindex a lakosság körében 78 pont, míg a vállalatvezetőknél 72 pont.
A legnagyobb különbség ugyanakkor a gazdasági válságról alkotott vélemények között van: a lakosság 70 pontos értéket, a megkérdezett vezetők viszont 41 pontot adtak arra, hogy a magyar gazdaság az általános válság tüneteit mutatja.
A jelenlegi magyar közállapotokról - beleértve a gazdaság, a morál és a politika a világát is - a válaszadók között az átlagosnál kritikusabb véleményt fogalmaztak meg a vidéki és az évi 25 milliárd forintnál kisebb forgalmú cégek irányítói.
A legnagyobb magyar vállalatok vezetői szerint a 2006-os választási csatározások, a költségvetési hiányt csökkentő megszorítási intézkedések híre, illetve az utcai zavargások nem befolyásolták sem a külföldi tőke beáramlását, sem Magyarország hitelminősítési besorolását. A megkérdezett cégvezetők 71 százaléka szerint a következő hónapokban lényegesen nem fog változni Magyarország hitelminősítése, sőt, 16 százalékuk úgy gondolja, hogy javulni fog a besorolás, míg 11 százalékuk számít leminősítésre.
A hazai TOP 500-ba tartozó cégek vezetőinek 58 százaléka nem tartja elégségesnek a konvergencia-programban megfogalmazott törekvéseket, s csak alig negyedük tekinti kielégítő megoldásnak az abban szereplő elképzeléseket a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állításához.
Az államháztartás állapotát rendkívül kritikusnak ítélők 80 százaléka úgy véli, hogy a kormányprogram és a konvergencia-program együttesen nem lesz elég a magyar gazdaság talpra állításához, illetve a tartós növekedés megalapozásához.