A Mol az utolsó kárpótlási jegyes akció kisbefektetőknek

Ajánljuk - 2006-11-22

 Az ÁPV még októberben döntött úgy, hogy a Mol Zrt. alaptőkéjének 1,77 százalékát kitevő, több mint 1.893.476 darab, 40 milliárd forintot meghaladó értékű részvénycsomagjának értékesítésénél kárpótlási jegyeket is elfogad.

A Mol részvények értékesítése a kisbefektetők számára az utolsó kárpótlási jegyes tranzakció - mondta Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-nek kedden. A privatizációs szervezet az értékesítési tranzakciókban befogad ugyan kárpótlási jegyes fizetést, mint például a Malév esetében, de nyilvánvalóan ez nem lehetőség a kis mennyiségű jeggyel rendelkező kárpótlási jegytulajdonosok számára - mondta Oravecz Péter, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) kommunikációs igazgatója az MTI-nek. Véleménye szerint a mostani Mol értékesítés kellően vonzó ajánlat a kárpótlási jegytulajdonosok számára, hiszen akár néhány darabbal is lehet részvényt jegyezni.

 

Az ÁPV még októberben döntött úgy, hogy a Mol Zrt. alaptőkéjének 1,77 százalékát kitevő, több mint 1.893.476 darab, 40 milliárd forintot meghaladó értékű részvénycsomagjának értékesítésénél kárpótlási jegyeket is elfogad.

 

A kárpótlási jegyek piaca a bejelentés nyomán újra megélénkült. A jegy árfolyama a BÉT-en 1.669 forintos csúcsig jutott kedden, az elmúlt egy évben a legalacsonyabb ára 841 forint volt.

A Mol még állami tulajdonban lévő, 1,73 százaléknyi törzsrészvény-pakettjének lakossági értékesítése november 21. és decembere 1. között lesz, a HVB Bank és az Inter-Európa Bank közreműködésével és interneten is lehet jegyezni az eBroker.hu oldalon. A kárpótlási jegyes konstrukcióban maximum 260.000 darab részvényt ad el az állam. A kárpótlási jegyet 1.742 forintos áron számítják be.

 

A magyar állam mintegy 1,8 millió határozat alapján, 138 milliárd 183 millió forint címletértéket meghaladó kárpótlási jegyet adott át 1991-től a jogosultaknak. A jegyek 1994 végéig kamatoztak is, a névérték 1.742 forintra emelkedett addig. Az első sorozatot 1992 decemberében vezették be a BÉT-re, a brókerek 1996 végéig tőzsdén kívül is kereskedhettek ezzel. A kárpótlási jegyeknek mintegy 90 százalékát használták fel és vonták be 2006 szeptemberéig. A jegyeket felhasználásuk után megsemmisítik.

 

Az állam a privatizáció során részvények, üzletrészek, vagyontárgyak eladásával mintegy 74 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vont be. Nyilvános kárpótlásijegy-részvény cserék során mintegy 48 milliárd forint címletértékű jegyért több mint 60 társaságban szerezhettek részesedést a jegytulajdonosok. A cégek harmada tőzsdére is került, például az Antenna Hungária, az Aranypók, a Danubius, a Domus, az Egis, az Eravis, a Globus, a Pannonplast, a Mol, az OTP, illetve az IEB.

 

A kárpótlási jegyekből mintegy 5 milliárd forint címletértéket cseréltek életjáradékra tulajdonosaik.