Egyértelmű összefüggés van a gyermekkori pozitív közösségi kötődések és a felnőttkori közérzet között - állapították meg ausztrál kutatók egy hosszú távú tanulmány alapján. Boldogabb felnőttekké cseperedtek azok a gyerekek, akiket szüleik és tanáraik népszerűnek és öntudatosnak ítéltek meg, továbbá azok a fiatalok, akik jól beilleszkedtek az iskolába, családjukba, egyesületekbe.
Nem találtak ugyanakkor lényegi összefüggést a felnőttkori boldogság és a korai beszédfejlődés, illetve az iskolai teljesítmény között - írta Craig Olsson, a melbourne-i Deakin Egyetem fejlődéspszichológusa a Journal of Happiness Studies című internetes szaklapban.
A gyermekkori beszédfejlődés csak csekély mértékben függ össze a fiatalok közösségi beilleszkedésével. A tanulmány azt a benyomást kelti, hogy az intellektuális és a közösségi fejlődés egymással párhuzamosan megy végbe anélkül, hogy szoros kapcsolat lenne köztük.
A kutatók szerint a képzés folytonosságának hatása erősebben megmutatkozik, mint a szociális körülményeké. Az eredményekben nem mutatkozott lényegi különbség férfiak és nők között - írta a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
A családból adódó hátrányok a gyerekek közösségi kötődésére és beszédfejlődésére egyaránt hatással vannak, és közvetetten a serdülőkorra is kihatnak. A korai családi környezet kiemelt fontossággal bír a serdülőkor szempontjából - írták a kutatók.