Franciaországban folytatódnak a diáktiltakozások a csütörtöki országos sztrájknap előtt

A két hétig tartott őszi szünet után a 3400 állami fenntartású középiskolából az oktatási minisztérium összesítése szerint már csak 48 nem nyitott ki, míg a 184 felsőoktatási intézményből 51-ben szünetelt az oktatás. A Diákszövetség viszont azt közölte, hogy minden második egyetemen megmozdulások vannak, s több mint ötvenet elfoglaltak a hallgatók.

A középiskolások tüntetésének útvonalát Párizsban a rendőrség kedden az utolsó pillanatban megváltoztatta. Míg a körgyűrű közelében engedélyezett útvonalon csak néhány száz diák jelent meg, a belvárosban gyülekező fiatalokat a rendőrök nem engedték felvonulni, és könnygázzal szétkergették. Lyonban békésen tüntettek a diákok, de a korábbiaknál kisebb számban.

A több mint egy hónapja tiltakozó diákok elégedetlenségének enyhítésére a kormány a múlt héten bejelentett egy sor intézkedést.

Ezek között szerepel az úgynevezett Parcoursup internetes platform reformja, amelyen a középiskolások jelentkezhetnek felsőoktatási tanulmányokra, valamint 15 ezer új hely létrehozása a felsőoktatásban, a hallgatói ösztöndíjak inflációkövető megemelése és egy felújítási alap létrehozása a közoktatási infrastruktúra javítására.

Sébastien Lecornu miniszterelnök azt is kérte az oktatási tárcától, hogy adjon konkrét válaszokat a leginkább hátrányos helyzetű kétszáz középiskolának. A diákszervezetek a bejelentett intézkedéseket elégtelennek minősített "első lépésnek" tekintik.

A francia televíziókban megkérdezett diákok megosztottak a tiltakozás folytatását illetően, miközben a középiskolai és az egyetemi diákszervezetek bejelentették, hogy csatlakoznak a szakszervezetek által a megélhetési problémák miatt csütörtökre meghirdetett általános sztrájkhoz, amely az idei tanévkezdés óta először egyesíti a diákokat, az egykori sárgamellényeseket, a közalkalmazottakat, a magánszektorban dolgozókat és a nyugdíjasokat.

A párizsi demonstrációnak a Bastille tértől a Concorde térig vezető útvonalát még nem hagyták jóvá a hatóságok, amelyek az október 17-i tömegtüntetéseket kísérő erőszakos cselekmények és fosztogatások óta nem engedélyeznek semmilyen megmozdulást a belvárosokban, és inkább a városok peremén javasolnak alternatív útvonalakat.

Eközben hét európai ország lakhatási jogi szakszervezetei és egyesületei kedden Párizsban "koordinált demonstrációkra szólítottak fel egész Európában" a drágulás ellen november 20-án, 21-én és 22-én.

A spanyol, francia, olasz, brit, portugál, görög és belga szervezetek képviselői azt szeretnék, ha az elmúlt hetek demonstrációi után egyszerre vonulnának "milliók" az utcára Európa-szerte.

Főbb követeléseik a "lakhatási jog garantálása", valamint "a lakhatás, az élelmiszer és az energia árának kordában tartása" köré összpontosulnak. Ezek közé tartoznak olyan általánosabb társadalmi és politikai követelések is, mint a bérek és a nyugdíjak emelése.

"Garantálni kell a közszolgáltatások színvonalát, különösen az oktatásét, az egészségügyét és a lakhatásét", "a jogot a munkához a migránsok kizárása nélkül", előmozdítani a "gazdagok megadóztatását" és követelni a "fegyverkezési politikák" és a "fosszilis energiahordozók fejlesztésének" végét - mondta Carme Arcarazo, a spanyol bérlők szakszervezeti szövetségének szóvivője a találkozót követő párizsi sajtótájékoztatón.

Spanyolországban a fő szakszervezetek november 11-én hirdettek általános sztrájkot annak érdekében, hogy előmozdítsák lakhatási és bérköveteléseiket a november 29-i előrehozott parlamenti választások előtt.

"Milliónyian fogjuk elfoglalni az utcákat, és megmutatni, hogy az embereknek kell irányítaniuk, nem a milliárdosoknak" - mondta Benjamin Ball a francia sárgamellényesek nevében. Franciaországban a CGT és a Solidaires szakszervezetek, valamint a Lakhatási jog nevű civil szervezet is csatlakozott a felhíváshoz.

A európai szervezetek elítélik a "megélhetési költségek féktelen emelkedését" és a kormányzati válaszok hiányát.