A pénzügyi szektor növekedése a legnagyobb

Ajánljuk - 2006-11-06

Tavaly Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP) 22.027 milliárd forint volt, ez előző évi árakon számítva 4,2 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva - tette közzé a második előzetes jelentés alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos honlapján.

Az egy főre jutó GDP összege 2,184 millió forint volt, ez vásárlóerő-paritáson, előzetes becslés alapján 14.407 euró, az EU-25 átlagának 61,4 százaléka. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) folyó áron 20.759 milliárd forint volt, ami változatlan áron 3,3 százalékos növekedés a 2004. évihez képest.

 

A nemzetgazdasági szektorok hozzáadott értéke alapáron 2005-ben összességében 4,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A korábbi évekhez hasonlóan 2005-ben is a pénzügyi szektorban volt a legnagyobb mértékű növekedés, a bruttó hozzáadott érték itt 16,4 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartásokat segítő non-profit intézmények hozzáadott értéke is, változatlan árakon számolva 5,5, illetve 4,6 százalékkal. A kormányzati szektor és a háztartási szektor termelőinek gazdasági teljesítménye ugyanakkor az átlagtól elmaradóan nőtt, 2,2, illetve 0,8 százalékkal.

 

A gazdasági ágak közül legnagyobb mértékben, 14,9 százalékkal a pénzügyi közvetítés teljesítménye nőtt. Szintén jelentősen, 6,7 százalékkal emelkedett az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás teljesítménye és 6,2 százalékkal az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágé. Az átlagosnál nagyobb hozzáadott érték növekedés mutatkozott a feldolgozóiparban is.

 

Kismértékben, 2,4 százalékkal csökkent azonban a hozzáadott érték a mezőgazdaságban, 2 százalékkal az egészségügy, szociális ellátás területén és 1,1 százalékkal a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágban.

 

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2005-ben folyó áron 20.759 milliárd forint volt, összehasonlító áron 3,3 százalékkal magasabb az előző évinél.

 

A bruttó hazai termék belföldi felhasználásának növekedése 2005-ben 1,4 százalékot tett ki. A belföldi felhasználáson belül a végső fogyasztás 3,4 százalékkal bővült, a bruttó felhalmozás 4,4 százalékkal csökkent.

 

A végső fogyasztáson belül a háztartások fogyasztási kiadása 2005-ben 3,7 százalékkal emelkedett 2004-hez viszonyítva. A kormányzat fogyasztási kiadása 2 százalékkal nőtt, ezen belül a közösségi fogyasztás 0,2 százalékkal, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 3,5 százalékkal emelkedtek. Aháztartásokat segítő non-profit intézmények fogyasztási kiadásai – amelyek a háztartásokat segítő non-profit intézményektől származó természetbeni társadalmi juttatásokkal egyeznek meg – 2005-ben 9,6 százalékkal nőttek, így az összes természetbeni társadalmi juttatás bővülése 4,2 százalék volt. A háztartások végső fogyasztása 3,8 százalékkal emelkedett.

 

A bruttó felhalmozáson belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,6 százalékos emelkedését a készletek felhalmozásának csökkenő üteme és az ebben a tételben elszámolt egyéb nem specifikáltfelhasználás negatív értéke kísérte, így a bruttó felhalmozás összességében 4,4 százalékkal csökkent.

 

A külkereskedelmi forgalomban az áruk és szolgáltatások exportjának növekedése – a 2004-ben megfigyelhető tendenciához hasonlóan – meghaladta az import növekedését. Az export 2005-ben11,6 százalékkal, az import 6,8 százalékkal emelkedett 2004-hez viszonyítva.

 

A KSH közlése szerint a fenti folyamatok a bruttó hazai termék felhasználásának szerkezetét is módosították. A végső fogyasztás aránya 2005-ben folyó áron kismértékben emelkedett a 2004-es 77,2 százalékról 78,0 százalékra, a bruttó állóeszköz-felhalmozásé 22,4 százalékról 22,7 százalékra nőtt, a készletfelhalmozás aránya ugyanakkor csökkent. Az export aránya 63,6 százalékról 66,4 százalékra emelkedett, az import GDP-n belüli aránya ennél kisebb mértékben 66,7 százalékról 67,8 százalékra nőtt.

 

A 2005. évi II. előzetes éves adatok összeállítása során a Központi Statisztikai Hivatal a szokásos rutinrevízió mellett jelentős módszertani változtatásokat hajtott végre, amelyek a magyar nemzeti számlák EU–harmonizációját szolgálják.

 

 (KSH)