- Újra meg kell alapítani az Európai Uniót, ezúttal az állampolgári aktivitásra támaszkodva, alulról építkezve - fejtették ki vezető európai értelmiségiek, köztük neves magyar személyiségek egy csütörtökön, a Die Zeit című német hetilapban és több más európai újságban is megjelent kiáltványban.
Az Európa mi vagyunk! - kiáltvány az EU alulról történő újraalapításáért című dokumentum szerint az európai egységfolyamat összeomlással fenyegető válságba jutott, ezért az elitek és a technokrácia felülről építkező modelljével szemben fel kell építeni a "tevékeny polgárok Európáját".
A dokumentum rámutat: az ifjú európai nemzedék minden korábbinál képzettebb, mégis minden negyedik 25 évesnél fiatalabb uniós polgár munkanélküli. A mindennapok tapasztalatait az államok csődjének szüntelen veszélye és a munkaerőpiac összeomlása határozza meg, ebben a helyzetben pedig egyre nagyobb a felháborodás a felülről építkező unió politikájával szemben, amely hatalmas összegeket fordít bankok megmentésére, de eljátssza a fiatalság jövőjét.
Az Ulrich Beck német szociológus és Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselő kezdeményezésére összeállított kiáltvány szerint a válságra adott válaszként nagyobb teret kell biztosítani az állampolgári aktivitásnak. Ennek eszköze az úgynevezett európai önkéntes év lehet. Az elképzelés szerint a polgárok 12 hónapig az unió egy másik tagállamában tevékenykednének olyan ügyben, amelynek kezelése, megoldása közösségi szintű, nem pedig nemzetállami megoldást igényel, például részt vennének az éghajlatváltozás megfékezését célzó projektekben. Az aláírók ezért felszólítják a tagállami kormányokat, az Európai Bizottságot, a nemzeti parlamenteket és az Európai Parlamentet, hogy teremtsék meg az európai önkéntes év intézményének anyagi és jogi feltételeit.
Az Európát sújtó adósságválság nemcsak gazdasági, hanem politikai válság, amelynek megoldásához "az európai polgári társadalomra és a fiatalabb nemzedékek vízióra van szükség" - áll a kiáltványban, amely például a francia Le Monde, a brit The Guardian és az olasz La Repubblica napilapokban, illetve a Népszabadságban is megjelent.
A kiáltvány szerint nem szabad hagyni, hogy Európa ellenségképpé váljon és a polgárok az európai egység eszméje ellen forduljanak. Az EU nem működhet az unió mellett elkötelezett polgárok nélkül, akiknek pedig "a szabadság levegőjére" van szükségük, hogy "tudják tenni a dolgukat".
A kiáltványt mintegy 90 európai értelmiségi írta alá, köztük Jürgen Habermas német filozófus és Jacques Delors, a brüsszeli bizottság volt elnöke, Helmut Schmidt volt nyugatnémet szövetségi kancellár, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Javier Solana volt NATO-főtitkár és Wim Wenders filmrendező. Számos neves magyar személyiség is csatlakozott, így például Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas író, Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester és Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zenei igazgatója.