Ahhoz, hogy az alaptörvény érvénybe léphessen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának, plusz egy főnek az "igen" szavazata szükséges, ám az urnazárás előtt egy órával rendelkezésre álló utolsó mértékadó adat szerint - amely az urnazárás előtt két órával lévő 18 órára vonatkozott - a részvétel mindössze 47,03 százalékos volt.
A meghatározó belgrádi politikai erők - kormánypártok és ellenzék - számára egyaránt kellemetlen, sőt kínos helyzet veszélyét már szombaton este 20 órakor, a két napos véleménynyilvánítás első fele után érezni lehetett.
Addigra a központi választási bizottság mérése szerint a szavazásra jogosultaknak csak 17,81 százaléka adta le a voksát. Mivel a részvételi arány vasárnap is csak kínos lassúsággal nőtt, minden vezető politikus - szinte könyörgésnek tűnő hangnemben - kérte a választókat, hogy menjenek el szavazni.
A felhívásnak az elszakadásra készülő, Szerbiától már lényegében évek óta különvált tartományban, Koszovóban volt a legnagyobb foganatja: ott vasárnap délutánig a választók 74,4 százaléka adta le a szavazatát.
A "tömeges" kiállás szépséghibája, hogy a több mint kétmilliós lakosságú tartományban a szerbek a lakosságnak ma már alig 5 százalékát alkotják, és a túlnyomó többséget kitevő albánok - mivel nem szerepelnek a szerb választói névjegyzékben - ha akarnának, se szavazhatnának a Koszovót Szerbia elidegeníthetetlen részének nevező alaptörvényről.
Máshol "külföldön" jóval kisebb volt a lelkesedés: Moszkvában például a 955 szavazásra jogosult szerb állampolgárnak mindössze 13,72 százaléka tartotta szükségesnek, hogy a követségi szavazóurnához látogasson. Szerbián belül - az utolsó, vasárnap kora délutáni adatok szerint - Belgrádban, és Közép-Szerbiában volt a legnagyobb, 30 százalék fölötti a szavazási hajlandóság.
Az országrészek közül jól érzékelhetően kivált a Vajdaság a maga alig 28 százalékos, a nagyvárosok közül pedig Szabadka - mindössze 25 százalékos szavazási részvétellel.
(MTI)