Mindnyájan tudjuk, hogy az alternatíva nem vállalható! Az Európai Unió kelet-közép-európai tagállamainak gazdaságpolitikája csak a felzárkózást tűzheti zászlajára – viták csupán az eszközökben, a módszerekben, a sebességet illetően lehetnek. Többek között ez utóbbiakat vitatja majd meg a 45. Közgazdász-vándorgyűlés több mint nyolcvan előadója és várhatóan mintegy félezer résztvevője 2007. szeptember 20. és 22. között Debrecenben, a Kölcsey Központban.
A Magyar Közgazdasági Társaság és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság közös, háromnapos rendezvényén hazai és határon túli közgazdászok, politikusok, üzletemberek és kutatók folytatnak eszmecserét a két ország és régió felzárkózásának esélyeiről.
„Felzárkózásunk a kibővült Európában” – ezzel a címmel rendezzük meg az immáron 45. Közgazdász-vándorgyűlést. A várhatóan több mint 400 hazai és csaknem 200 erdélyi szakember nyolc szekcióban (gazdaságpolitika, államháztartás, pénzügyek, vállalkozások, külgazdaság, informatika, területfejlesztés-tervezés, pénzügyi ellenőrzés) vitatja meg a két ország gazdasági fejlődésének tapasztalatait, a legfontosabb gazdaságpolitikai teendőket. Valamennyi szekcióban szerepel romániai magyar előadó is. Különös hangsúlyt kapnak az európai uniós tapasztalatok, mindenekelőtt azok, amelyeket a területfejlesztés és az uniós fejlesztési források felhasználása terén szereztünk. A témának kiemelt aktualitást ad a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszak pályázatainak megjelenése, valamint az európai területi együttműködési operatív programok indulása. Ehhez kapcsolódóan kiemelten kívánunk foglalkozni a két ország határ menti régióinak és megyéinek gyakorlati, projektszintű együtt¬működésében rejlő lehetőségekkel is.
A két társaság azért szervezi együttműködve az idei vándorgyűlést, mert mindkét szervezet vezetői fontosnak érzik, hogy a két ország közgazdászai egymást megismerve együtt gondolkozzanak – nem csupán a vándorgyűlésen, hanem azt követően is – a határ menti térség közös, összehangolt, szinergikus fejlesztéséről, hozzájárulva az európai uniós fejlesztési források maximális és hatékony felhasználásához.
Az immáron 113 éves Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a saját szakterületén nemcsak a 6 ezret közelítő taglétszámával a legnagyobb létszámú civil szervezet, de a legnagyobb hagyománnyal és a legnagyobb presztízzsel is rendelkezik. A legtöbb megyében saját szervezete van, és 12 országos hatókörű szakosztálya működik Budapesten. A társaság megyei szervezetei és budapesti szakosztályai az elmúlt években is színvonalas rendezvényekkel várták tagjainkat előadásokon és vitadélutánokon, egész napos konferenciákon. A kiemelkedően közhasznú jogállású MKT nem¬csak a tagjainak szolgál hasznos szakmai ismeretekkel: eseményeiről, híreiről a közgazdasági témák iránt érdeklődők értesülhetnek honlapunkról (www.mkt.hu) is.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron. Ma már Erdély szinte valamennyi megyéjében, nagyobb városában működik helyi szervezete, szám szerint tizenkettő (Arad, Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagy¬bánya, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Temesvár). Az RMKT elnöke Colţea Tibor kolozsvári üzletember.
A nyitó plenáris ülés előadói: Kádár Béla, Kiss Péter, Járai Zsigmond, Kósa Lajos és Parragh László. A záró plenáris ülésen Kovács Árpád, Rácz Róbert, Veres János, Simor András és Mugur Isărescu (a Román Nemzeti Bank elnöke) tart előadást. Előad a rendezvényen többek között Bajnai Gordon, Draskovics Tibor, Borbély László (Románia fejlesztési, közmunka- és lakásügyi minisztere), valamint László Csaba, Varga Mihály, Csillag István és Fazakas Szabolcs is.