Hatszázmillió forintot fordít a Magyar Tudományos Akadémia huszonegy új akadémiai kutatócsoport létesítésére, amelyek július elsejével tíz egyetemen kezdik meg működésüket - adja tudtul az MTA keddi közleménye.
"A magyar kormány támogatta az MTA elnökének azon javaslatát, hogy akadémiai kutatócsoportok egyetemen történő létesítésére évente lehessen pályázatot benyújtani. A 2011-től elindult megújító folyamat eredményeként évente 15-20 kutatócsoport létesítésével négy év alatt átalakulhat a támogatott kutatócsoporti pályázati rendszer. Az új kutatásfinanszírozási konstrukcióval biztosítható a magyar kutatásorientált egyetemek iskolateremtő kutatói kiválóságokon keresztül történő hatékony intézményi finanszírozása" - hangsúlyozza az intézmény.
A 2012. július 1. és 2017. június 30. között támogatott kutatócsoportok létrehozására 75 érvényes pályázat érkezett, amelyek összesen 2,6 milliárd forint támogatást és 512 álláshelyet igényeltek. A pályázatok közül 20 a matematikai és természettudományi, 26 az élettudományi, 29 pedig a humán- és társadalomtudományi területről érkezett. Ezek közül kutatási témájában 58 egyetlen tudományos területhez, míg 17 interdiszciplináris témakörhöz kapcsolódik. A zsűri előnyben részesítette azokat a pályázatokat, amelyeket az elmúlt öt évben nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket elérő, iskolateremtő egyéniségű kutató nyújtott be. Az új kutatócsoportok közül nyolc a matematikai és természettudományok, nyolc az élettudományok, öt pedig a humán- és társadalomtudományok területén működik.
A legmagasabb összeget, összesen évi 43 millió forintot a Semmelweis Egyetemen Hunyady Lászlónak a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok jelátvitele és szabályozása című kutatási pályázata kapta. A hormonok és neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) hatásait közvetítő G-fehérjéhez kapcsolt receptorok központi szerepet játszanak az életfolyamatok szabályozásában, és egyben fontos terápiás célpontot is jelentenek. A klasszikus G-fehérjék által közvetített és tőlük független jelátviteli folyamatok azonosításának elsődleges célja a magas vérnyomás és más keringési betegségek feltérképezése és a terápiás lehetőségek feltárása.
A matematika és természettudományok területén a nyertesek között szerepel Czigány Tibor és kutatócsoportja. Programjuk középpontjában olyan anyagok kutatása és fejlesztése áll, amelyekkel a nagy szilárdság és merevség mellett jelentős tömegcsökkentés is elérhető. Ugyanezen a tudományterületen évi 30 millió forint támogatásban részesült a Pécsi Tudományegyetemen Hebling János vezetésével működő terahertzes tudományok és mérési módszerek kutatócsoport, amelynek célja egy alig több mint két évtizedes, perspektivikus tudományterület meghonosítása Magyarországon, és e tudományterületen szerzett tapasztalatok alkalmazása a biológiai folyamatok kutatásában és a műkincsvédelemben.
A humán- és társadalomtudományok területén az egyik legnagyobb támogatást, évi 30 millió forintot a Kövér György által az Eötvös Loránd Tudományegyetemen elindított kutatócsoport kapta, amely a 19-20. századi válságok gazdaság-, társadalom- és mentalitástörténetét együttesen vizsgálja. A kutatók a 19-20. század folyamatait a pénzügyi válságok történetére felfűzve elemzik, összehasonlítva a deflációs 19. századot az inflációs 20. századdal, a több évtizedes válságkorszakokat pedig tágabb társadalom- és gazdaságtörténeti megközelítésben vizsgálják.
Részletesen a nyertes pályázatokról az MTA honlapján (www.mta.hu) olvasható