Szabó Zoltán szociográfus nem jellemezhető jobb- és baloldali kategóriákkal - mondta Orosz István, a Politikatörténeti Alapítvány elnöke, a Debreceni Egyetem emeritus professzora a Cifra nyomorúság címmel rendezett tudományos konferencián, amelyet Szabó Zoltán szociográfus, falukutató, lap- és könyvszerkesztő születésének centenáriuma alkalmából tartottak szerdán Budapesten.
A Politikatörténeti Intézet rendezvényének megnyitó beszédében kiemelte: Szabó Zoltán nemcsak szociográfus volt, hanem antifasiszta közíró és a nyugati emigráció egyik vezető alakja is.
Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség volt elnöke közölte: Szabó Zoltán a Nyugat harmadik nemzedékének kortársa volt, amelyhez mások mellett Sőtér István, Vas István, Kolozsvári Grandpierre Emil és Weöres Sándor tartozott. Munkássága során a közéleti mozgalmakat, illetve a harmincas évek politikai, szellemi, morális válságát is elemezte.
Rámutatott: Szabó Zoltán kutatásaival választ keresett arra, a magyarok miként tudnak kapcsolatot kialakítani a délkelet-európai népekkel; a negyvenes években a konzervatív színezetű nemzeti liberalizmushoz közeledett.
Valuch Tibor társadalomtörténész, a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet igazgatója elmondta: Szabó Zoltán a magyar emigráció azon ritka egyéniségei közé tartozott, aki élete végéig szinte teljesen elzárkózott a Kádár-rendszertől, mindössze egyszer nyilatkozott - idős korában - a Magyar Televíziónak. Írásaiban a moralitás kitüntető szerepet kapott, ezekben pedig a magyar nemzet megmaradásának feladatait taglalta, és középpontba állította a társadalmi felelősségvállalást, valamint a szociális érzékenységet - tette hozzá.
Szólt arról, hogy Szabó Zoltán "az írást szolgálatnak tekintette", amellyel a közgondolkodást is meg akarta reformálni. Írásai mentesek voltak mindenféle kirekesztéstől, a faji megkülönböztetést határozottan elutasította, és vallotta, "jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen" - jegyezte meg.
Gyurgyák János eszmetörténész, az Osiris Kiadó vezetője azt mondta: Szabó Zoltán "tragédiája, hogy hiányoznak mögüle a testet öltött alkotások", szociográfiáit ugyanakkor szépirodalmi igényességgel írta meg. Munkáival töredékeket hagyott ránk, amelyek "kincsesbányát jelentenek a filológus számára".
András Sándor költő, irodalomtörténész arról beszélt, hogy Szabó Zoltán megkülönböztette a nemzet fogalmát az államétól, nemzeten pedig az egyes embereket értette. Szabó Zoltánt idézve úgy fogalmazott: "ahol egy család él együtt, ott már nemzetecske van", a nemzetköziség elve pedig feltételezi a nemzetek létét.
A rendezvényen előadást tart továbbá Noszkai Gábor jogász, Benkő Péter, az Általános Vállalkozási Főiskola oktatója, Argejó Éva, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa és Kende Péter szociológus, az 1956-os Intézet kuratóriumának elnöke. Az eseményen megjelent Szabó Zoltán családjának néhány tagja is