Benyújtotta a bukaresti parlamentnek közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot
Az USR kedden kiadott közleménye szerint a párt szenátusi frakcióvezetőjének és két képviselőjének aláírásával beterjesztett tervezet fejlesztési régiónként összevonná a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradna, Bukarestben pedig megszűnne a hat kerületi önkormányzati képviselőtestület, a fővárost egyetlen főpolgármesteri hivatal és közgyűlés igazgatná.
Az USR elképzelése szerint nem viselhetne városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, a községeket pedig (több faluból) legalább 3000 lakossal lehetne kialakítani.
A tervezet a helyben maradó adóbevételek növelésével bátorítaná önkéntes egyesülésre a kisebb településeket. A települések fúzióiról helyi népszavazásokkal lehetne dönteni.
A parlamenti választásokra és kormányzati szerepre készülő ellenzéki párt szerint jelenleg tíz romániai település közül kilenc "csődtömeg", nem képes a közösségeket fejleszteni, és csak arra való, hogy a közpénzeket a "pártklientúrához" juttassa.
Az alkotmánymódosítás nélkül is megvalósítható közigazgatási reformtól az USR azt reméli, hogy ezzel mintegy 17 milliárd lejt (1370 milliárd forintot), vagyis 2000 kilométernyi autópálya, vagy 5-6 regionális kórház megépítésére elegendő közpénzt lehetne megtakarítani évente.
Romániában december elsején lesznek parlamenti választások. Az utóbbi hónapokban a jelenlegi nagykoalíció pártjai, a Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nicolae Ciuca szenátusi elnök vezette jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) között egyre inkább kiéleződött az ellentét, ezért a politikai elemzők arra számítanak, hogy a választások után mindkét nagy párt inkább az USR-rel, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) közösen próbál kormánytöbbséget alkotni.
A közigazgatási szempontból semmilyen hatáskörrel nem rendelkező fejlesztési régiókat kizárólag statisztikai megfontolások alapján 1998-ban jelölte ki az európai integrációra készülő Románia. Az erdélyi, partiumi és bánsági megyéket nem történelmi tájegységenként, hanem a lakosság száma alapján sorolták be a Nyugati, Észak-nyugati és Központi Fejlesztési Régióhoz.