A gazdasági válságról

1. Hogyan alakult ki a jelenlegi világgazdasági válság?

 

A mostani események két fontos előzménye az ezredfordulóra tehető. Egyrészt számos internetes cég csődbe ment, másrészt a 2001-es terrortámadás következtében a gazdasági növekedés visszaesett az Egyesült Államokban. Az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed erre reagálva jelentősen csökkentette a kamatokat. A lakosság, illetve a vállalkozók így kedvezőbb hitelekhez jutottak, valamint az alacsony kamatok miatt kevésbé érte meg a bankokban tartani a pénzüket, így más befektetési lehetőségeket kerestek. Rengeteg ingatlant vásároltak, aminek nagy részét jelzáloghitelből fizették ki. Mivel az ingatlanok kereslete nőtt, emelkedtek az áraik is, a bankok pedig egyre jobb feltételekkel, kevesebb ellenőrzés mellett nyújtottak hiteleket.

 

Az afganisztáni és iraki háborúk, illetve a nyersanyagárak emelkedése azonban túl nagy inflációhoz vezetett, amit a Fed kamatemeléssel próbált visszaszorítani. A hitelek törlesztőrészletei emiatt megdrágultak, és az ingatlanok árai esni kezdtek.

 

2007-ben vált először érezhetővé a világot átfogó piacokon, hogy a realitásoktól elszakadt ingatlanárak tovább nem tarthatók. Mivel sokan nem tudták visszafizetni a hiteleket, több nagy múltú bank is csak állami segítséggel tudott megmenekülni. Ezt a jelenséget nevezzük hitelválságnak.

 

A bankok helyzetének megingása alapvetően érintette a vállalkozásokat: több cég volt kénytelen bezárni, vagy drasztikusan visszafogni a termelését. Mivel a vállalkozások jelentik alapvetően a gazdaság motorját, a gazdasági növekedés elkezdett lelassulni. A lakosság a hitelválság hatására kevesebbet fogyaszt, amely további munkahelyek megszűnéséhez vezet. Emiatt beszélhetünk jelenleg világgazdasági válságról.

 

2. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc és kormánya felelős a világgazdasági válságért?

 

Természetesen nem.

 

3. Akkor milyen felelőssége van a kormánynak a jelenlegi helyzetben?

 

Amikor azt vizsgáljuk, hogyan érinti Magyarországot a világgazdasági válság, a külső adottságok mellett figyelembe kell vennünk a kormányzat alkalmasságát is a helyzet kezelésére. Egyrészt fontos látni, milyen állapotban érte el az országot a válság, másrészt érdemes elemezni a konkrét intézkedéseket.

 

A válság kiszolgáltatott, legyengült állapotban érte el az országot. A magyar költségvetés hiánya 2006-ban európai rekordnak számított, és a deficit mértéke egyedül a háború sújtotta Libanonban volt magasabb a világon. 2007-ben az Európai Unión belül Magyarországon volt a legkisebb a gazdasági növekedés. 2007-ben az Európai Unió országai közül egyedül Lettországban haladta meg az infláció a magyarországit. Az átlagkeresetűek adóterhelése 2007-ben Magyarországon a második legmagasabb lett az Európai Unióban.

 

A gazdasági mutatók alakulása mellett egyéb okok miatt is azt mondhatjuk, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya alkalmatlan a válságkezelésre. Számos, a kormányzat által kiadott dokumentum nem átlátható. Mindez egy demokráciában teljesen elfogadhatatlan, hiszen a kormány megfelelő tájékoztatás hiányában egyrészt nem ad módot az állampolgárok számára hosszú távra tervezni, másrészt ellenőrizhetetlenné válik, ami könnyen visszaélésekhez vezethet. Elég visszaemlékezni az elhíresült őszödi beszédre, illetve az eltitkolt költségvetési számokra: "Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük." Ez ma sincs másképp, akár a pályáztatási rendszerek, a 2009. évi költségvetés, vagy az IMF-szerződés részleteinek kérdéséről esik szó.

 

Komoly gondot jelent továbbá, hogy a kormányzati intézkedések ellentmondásosak, következetlenek. Gyurcsány Ferenc kormányfői beiktatása óta "Megegyezés" című programja immár a hetedik volt, amit nyilvánosságra hozott, ám ettől is lényegesen eltávolodott azóta.

 

Legnyilvánvalóbban a kormány adópolitikáján látszik, hogy képtelen hosszabb távra tervezni, egy kormányzati ciklus alatt számtalanszor változik az álláspontja. Ezek az ellentmondások elriasztják a befektetőket, és ellehetetlenítik a pénzügyi tervezést a háztartások és a vállalkozások számára egyaránt.

 

Végül mindezekből is következik, hogy a jelenlegi kormányzat hiteltelen, ami képtelenné teszi arra, hogy megvédje Magyarországot a világgazdasági válság negatív hatásaitól.

 

4. Miért van olyan nagy szerepe a bizalomnak válság idején?

 

A gazdasági életben - az emberi kapcsolatokhoz hasonlóan - jellemző, hogy a várakozások olykor fontosabbak a valós helyzetnél. Ha például elterjed egy bankról, hogy csődbe fog jutni, és a betétesei megrohamozzák, legyen bármilyen erős valójában, nem fog tudni mindenkit kifizetni, és végül kénytelen lesz csődöt jelenteni. Az ehhez hasonló pánikreakciók a válság idején gyakoriak, a részvények árai a tőzsdén ezért gyorsabb és nagyobb változásokat produkálnak, mint általában. Sok tőzsdén bejegyzett cég részvényei veszíthetik így el az értéküket.

 

Ami érvényes a részvényekre, az igaz a valuták árfolyamára is: minél kisebb a bizalom egy adott ország valutája iránt, annál kiszolgáltatottabb. Magyarország sebezhetőségét jól mutatja, hogy a forintot az elsők között "támadták meg", s emiatt kamatot kellett emelni. Ennek költségét a lakosság kénytelen megfizetni adók formájában.

 

Az irracionális folyamatok megfékezésben döntő tényező az intézményekbe, elsősorban a kormányba vetett bizalom. A gazdasági élet szereplői ugyanis csak akkor fektetik be a pénzüket, ha hisznek abban, hogy a kormány képes lesz olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel javítani tud a gazdaság helyzetén. Jelenleg sem a hazai, sem a külföldi befektetők nem bíznak Gyurcsány Ferenc kormányában, hiszen az folyamatosan változtatja az álláspontját a gazdasági kérdéseket illetően. Mindezért Magyarországnak súlyos árat, több száz milliárd forintot kell fizetnie.

 

5. Mit nevezünk államcsődnek?

 

Államcsődről - hasonlóan a bankcsődhöz - akkor beszélhetünk, ha az állam nem tudja kifizetni a lejárt hiteleit. A közelmúltban ez Izlanddal esett meg, aminek közvetlen oka az izlandi valuta elértéktelenedése volt. Ez egyszerűen azért következett be, mert senki nem akart izlandi koronát vásárolni, aminek az oka természetesen már összetettebb.

 

Magyarország szempontjából ez azért figyelemreméltó, mivel a forint is jelentősen gyengült az elmúlt időszakban, és a nemzetközi sajtó emiatt hazánkat több cikkben Izlandhoz hasonlította. A nemzetközi közvélemény Magyarországot államcsőd fenyegette országnak tartotta, ami többek között annak is köszönhető, hogy a kormány pénzügyi nehézségeinek kezelésére a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult hitelért. Egy európai uniós tagállam részéről korábban mindez példátlannak számított, hiszen a pénzintézmény fejlődő országok (leginkább afrikai országok) számára szokott hitelezni. A magyar kormány hiteltelensége miatt nem volt képes más megoldást találni arra, hogy a forint ne gyengüljön tovább, illetve, hogy az államkötvényeit el tudja adni. Ezt mutatja az is, hogy a Jegybank kénytelen volt az irányadó kamatot drasztikusan felemelni, ami tovább növeli a banki hitelek kamatait, még nehezebb helyzetbe hozva a magyar gazdaságot.

 

A pánikhangulatot megfékezni kívánó intézkedések csak akkor lehetnek hatásosak, ha a gazdasági szereplők elhiszik, hogy a beavatkozás el fogja érni a célját. Így újból érezhetővé válik a bizalom fontossága, amely nélkül bármilyen gazdaságpolitika eredménytelen, s ami nélkül lehetetlen lesz kilábalni a jelenlegi gazdasági válságból.

 

6. Hogyan hatott Magyarországra a válság?

 

Amikor "normálisan" működik a világ gazdasága, a befektetők szívesebben vállalnak kockázatot nagyobb nyereség reményében. Ilyenkor a befektetők számára kedvelt célpontnak számítanak a magasabb hozamokat biztosító közép-kelet-európai országok, mint például Magyarország. Ez különösen így volt abban az időben, amikor a fejlett országokban mindenhol nagyon alacsony szintet értek el a kamatok. A világgazdaság pénzbősége így elfedte a magyar gazdasággal kapcsolatos gondokat. Ez volt az oka annak, hogy a szocialista kormány 2002 óta folytatott felelőtlen gazdaságpolitikája miatt 2006-ban nem omlott össze az ország gazdasága. Gyurcsány Ferenc maga is elismerte: "Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük."

 

A választásokat követően a hatalmasra duzzadt államháztartási hiány leszorítása érdekében - korábbi ígéretei ellenére - adó- és járulékemeléseket vezetett be a Gyurcsány-kormány, amelynek hatására a magyar gazdaság növekedése szinte nullára csökkent. Ennek eredményeképpen a pénzügyi válság egy gazdaságilag legyengült országot ért el.

 

Mivel a befektetők ilyenkor a legkockázatosabbnak tartott országokból vonják ki pénzüket, így például (az elsők között) Magyarországról, félő, hogy a foglalkoztatás még tovább csökken. A legoptimistább várakozások szerint is csökkenni fog jövőre a hazai termelés üteme, ami elsősorban exportunk lendületének visszaesésével magyarázható. A gazdasági mutatók pontos értékének becslései folyamatosan változnak (jellemzően kedvezőtlen irányba), így a költségvetési tervezetben szereplő keretek is bizonytalanok.

 

7. Hogyan reagált a magyar kormány a válság begyűrűzésére?

 

Mivel a világgazdasági válság nem egyik pillanatról a másikra alakult ki, hanem egy hosszabb folyamat eredménye, a legtöbb országot nem érte felkészületlenül, így még időben képesek voltak kezelni annak hatásait. Felismerték, hogy őszinte beszéddel, reális helyzetértékeléssel nagyobb eséllyel veszik fel a harcot a válsággal. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már a párt júniusi évadzáróján az új kihívásokról és az erre adandó válaszokról beszélt. A Pénzügyminisztérium optimizmusát azonban mindez nem érintette: még szeptember 30-án is 3 százalékos növekedéssel számolt 2009-re. A "Beindultunk" kampány ekkor még azt hirdette, hogy dübörög, sőt, egyenesen szárnyal a gazdaság. Gyurcsány Ferenc október 6-án kijelentette, hogy Magyarországot nem érinti a globális pénzügyi krízis, és "a válság apostolainak" nevezte a Fidesz vezetőit, mert kétségbe vonták ezt az állítását. Veres János pénzügyminiszter ekkor még szükségtelennek tartotta, hogy a kormány garantálja a teljes lakossági betétállományt. Egy nap alatt a kormány mégis eljutott odáig, hogy szükség van erre a lépésre.

 

A kormány végül kénytelen volt szembenézni a problémákkal, egyik napról a másikra születtek ötletek, átfogó programot azonban nem terjesztettek az Országgyűlés elé. Látszatintézkedésekkel nem lehetett orvosolni az ország finanszírozási problémáit, az államcsőd elkerülése érdekében pedig a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz kényszerült fordulni, hogy az oldja meg helyette a problémát. A hitelfelvétellel így egyszerűen a lakosságra hárította a válság okozta terheket, illetve a bankok megsegítésére fordította volna a felvett hitel jelentős részét. Ezt a bankmentőcsomag-tervezetet a Költségvetési Bizottság végül elutasította (egyedül az MSZP támogatta), és az érintett pénzintézetek sem tartottak rá igényt.

 

8. Milyen intézkedéseket hoztak más, a válság által érintett országokban?

 

A gazdasági válság kezelésének érdekében tett legfontosabb lépések minden országban elsősorban a gazdaság élénkítésére, valamint a piaci szereplők bizalmának helyreállítására irányultak.

 

Egy csődhullám elindulásának megakadályozása érdekében több nagybankot államosítottak, illetve a betétekért vállalt állami garanciát megemelték (több állam, például Németország és Írország a bankbetétek teljes összegéig garanciát vállalt). Fontos volt továbbá biztosítani, hogy a jövőben ne forduljanak elő olyan ügyletek, amelyek a válságot előidézték. Ennek érdekében megerősítették a pénzügyi felügyeleteket, és különböző pénzügyi szervezeteket vontak össze, hogy ne lehessen kiskapukat találni.

 

Az Európai Központi Bank több ország jegybankjával összehangolt módon csökkentette az alapkamatot, továbbá Amerikában is erőteljes kamatcsökkentéssel igyekeztek beindítani a gazdaságot. A gazdasági teljesítmény visszaesésének ellensúlyozására gazdaságélénkítő programokat hirdettek meg több európai országban. A portugál kormány például egymilliárd euróra bővítette azt a kedvezményes hitelkeretet, amelyet kis- és közepes vállalatok vehetnek igénybe, és José Socrates miniszterelnök közölte, jövőre a társasági adó mérséklését tervezik. Michael Glos német gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy egy tízmilliárd eurós adócsökkentést is támogatna, továbbá az Európai Unió keretein belül is gazdaságélénkítő csomagot szorgalmazott. José Manuel Barroso is az adókönnyítés és a célzott támogatások mellett érvelt egy lisszaboni gazdasági fórumon elmondott beszédében. Gordon Brown brit kormányfő úgy nyilatkozott, hogy inkább az államháztartási hiány további növelését választja, mint az adóemelést vagy a kiadáscsökkentést, mert ezek tovább súlyosbítanák a krízist. Legutóbbi hírek szerint az általános forgalmi adó 2,5 százalékos csökkentésével készül ösztönözni a lakossági fogyasztást.

 

9. Milyen intézkedéseket javasol a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség a probléma kezelésére és miért?

 

A szocialista úttal szemben, melynek alapvető jellemzői a hitelfelvétel, a szociális megszorítások és a gazdasági recesszió, a Fidesz a válságkezelés európai útját választaná. Ez olyan gazdasági növekedést ösztönző politikát jelent, mellyel ki lehet törni a negatív spirálból, és munkahelyteremtéssel, adócsökkentéssel tartóssá lehet tenni az ország felemelkedését. A Fidesz gazdaságélénkítő programcsomagja három egymással összefüggő elemre épít: szociális biztonság, pénzügyi egyensúly, gazdasági növekedés.

 

Mivel Magyarországon az emberek többsége kis- és középvállalkozásokban dolgozik (ez a versenyszférában foglalkoztatottak több mint kétharmadát jelenti), ezért ezt a szektort kiemelten kell kezelni. Ha ugyanis a vállalkozások nem kapnak elég segítséget az államtól, akkor az több százezer munkahely megszűnését is jelentheti. A Fidesz ezért 5 milliárd euróval ösztönözné a kis- és középvállalkozásokat beruházások elindítására és munkahelyteremtésre. Ennek forrását európai uniós támogatások képeznék.

 

A gazdasági növekedés és versenyképesség érdekében a Fidesz további 5 milliárd eurót fordítana adócsökkentésre, ugyanis egy túladóztatott ország esetében az adócsökkentés magasabb gazdasági növekedéshez vezet, ami többletbevételhez juttatja a költségvetést. Emellett a költségvetési egyensúly érdekében szükség van a felesleges luxuskiadások és az állami propagandaköltségek megszüntetésére, valamint az állami cégvezetők bérének érdembeli csökkentésére.

 

Ahhoz azonban, hogy mindez működjön, elengedhetetlen a bizalom helyreállítása, az elveszett hitelesség visszaszerzése, ami csak egyetlen módon érhető el: előrehozott választásokkal.

 

Forrás:www.fidesz.hu