Hatvanhét esztendeje Európa a diktatúra, a kegyetlenség, az antiszemitizmus, a rasszizmus és a fékevesztett gyűlölet áldozata lett. A kegyetlen kirekesztés emberi méltóságuktól, magyarságuktól és minden tulajdonuktól megfosztva a halálba taszított több százezer ártatlan férfit, nőt és gyermeket.
A holokauszt tragédiáját Magyarország évtizedeken át súlyos teherként cipelte – szembenézés híján. Április 16-a ma már a megemlékezés napja, amikor a holokauszt magyar áldozatai előtt rójuk le kegyeletünket, megbecsülésünket és tiszteletünket. Azok előtt is, akik túlélni segítették a halálra ítélteket.
Ez a nap hazánk egyik legszomorúbb tragédiájának az emléknapja, amikor nem csak emlékeznünk, hanem emlékeztetnünk is kell. Emlékeztetnünk arra, hogy volt olyan időszak a magyar történelemben, amikor a magyar magyarnak volt az ellensége és árulója, amikor magyar magyart küldött haláltáborba. Amikor a politikai érdekek felülírták az emberi értékeket: a tisztességet, az egymásért való kiállást és a szolidaritást. Amikor származás és vallás alapján ítélték meg és ítélték halálra az embereket.
Egy évvel ezelőtt ezen a napon azt mondtam: Magyarországon erős a demokrácia, stabil a köztársaság. Úgy tűnt, nincs félnivalónk. Ma másképp kell fogalmaznom: megingott a demokrácia, meggyengültek demokratikus intézményeink és védelemre szorul a Magyar Köztársaság. A vészkorszak története arra figyelmeztet bennünket: a demokratikus kontroll hiányában az antiszemitizmus, a fajgyűlölet könnyen hétköznapivá válhat. Politikai hovatartozástól és ideológiai meggyőződéstől függetlenül határozott nemet kell mondanunk az erőszakra, a félelemkeltésre, a gyűlölködésre, a kirekesztésre és következetesen érvényt kell szereznünk a magyar jogállam mindenkire egyformán vonatkozó törvényeinek.
Ha egy demokratikus választásokon hatalomra kerülő politikai erő egyszerre építi le a társadalom demokratikus intézményrendszerét, miközben látványosan képtelen működtetni az állam gépezetét, akkor veszélybe kerülnek demokratikus és alkotmányos alapértékeink, ami a szélsőséges erők látványos erősödéséhez vezet.
A sokszínű Magyarország, az állampolgárok biztonsága közös érdekünk és felelősségünk is egyben, ha nem akarjuk az erőszakos radikálisok által vágyott egyenruhás rend kirekesztő és fenyegető uralmát.
Az emlékezés napján össze kell fognunk, hogy többen és mind többen hirdessük: demokráciában, békében, szabadságban és biztonságban akarunk élni.
Mesterházy Attila,
elnök-frakcióvezető
Kiadó: MSZP