A kinyilvánított népakarat ünnepe március 15.

Belföld - 2008-03-15

 Amikor március 15-ét ünnepeljük, azt ünnepeljük, hogy a magyar emberek elmondták, mit akarnak, és ezzel megszületett a magyar demokrácia - mondta Kósa Lajos a Fidesz március 15-i ünnepi megemlékezésén.

"Mindent a népért, és mindent a nép által, semmit a népről a nép mellőzésével, ez a demokrácia" - idézte fel Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere ünnepi beszédében Kossuth Lajos 1852-ben, az Egyesült Államokban elhangzott gondolatát, majd megjegyezte: ezt a mondatot nagyon sokan Abraham Lincolnnak tulajdonítják, aki nagyon sokszor használta, holott ezt a mondatot Kossuth Lajos iránti tiszteletből vette át az amerikai elnök.

 

Március 15-én a forradalmat ünnepeljük, azt, hogy a magyar nép félreérthetetlenül, nyilvánvalóan megmondta, hogy mit akar - húzta alá Kósa Lajos, arra utalva, hogy 1848-ban tízezernél is több ember ment el a Múzeumkertbe. Megfogalmazták a 12 pontot, majd délután felmentek Budára a helytartótanácshoz, ahol követelték Táncsics szabadon engedését - idézte fel az akkori eseményeket. "Ezért március 15. nyilvánvaló, nemcsak a forradalom ünnepe, hanem a kinyilvánított népakarat ünnepe, és éppen ezért a modern magyar demokrácia születésnapja" - jelentette ki. Hozzátette: a helytartótanács végül elfogadta a 12 pontot, elküldték Pozsonyba, és végül kiengedték Táncsics Mihályt börtönéből.

 

Debrecen polgármestere megjegyezte azt is, hogy ha március 15-ét ünnepeljük, akkor ne csak ezt a napot ünnepeljük, hanem azt is, hogy azóta is velünk született jogunk elmondani, mit akarunk.

 

Mint mondta, mostanság sokan hivatkoznak arra, hogy egy második reformkorban élünk. Nem véletlen, hogy azok is, akiknek már nincs semmi érdemi mondanivalójuk, azok is a magyar demokrácia-törekevések köpönyege mögé akarnak bújni - jegyezte meg, majd hozzátette: aki figyel, az tudhatja, hogy vannak különbségek az akkori és a mostani reformkor között. Ennek alátámasztására kifejtette: akkor tették le az alapjait az országos könyvtárnak, akkor épült az Akadémia, a Lánchíd, a Nemzeti Múzeum és a vasutak is akkoriban épültek. "Nézzük meg, hogy (...) mi is épül mostanában? Mi történik velünk? (...) Hát építettünk völgyhidat egy nemlétező völgy fölé, építettünk autópályát dupla áron, építettünk vizitdíjautomatát, aztán épül sok-sok kordon, tényleg jó sok. Aztán kormányzati negyed - ja nem, az nem épül, aztán négyes metró - ja, bocsánat, az sem. Vége a felsorolásnak. Napnál világosabb, hogy mi a reformkor, és mi nem az" - jelentette ki.

 

Divat az is - emelte ki Kósa -, hogy az ország vezető politikusai közvetlen formában megszólítják nagyjainkat, majd megjegyezte: vigyázni kell, hogy az ember kiállja az összehasonlítás próbáját. Erre példaként azt említette: vajon hogy emlékeznénk meg most Kossuth Lajosról, ha nem a ceglédi, hanem az őszödi beszédet mondta volna el, vagy ha Batthyány Lajos nem hazahívja külföldről a honvédeket, hanem azt mondja nekik, hogy akinek nem tetszik, el lehet menni?

 

A 12 pontra utalva leszögezte: időnként érdemes nekünk is március 15-én elgondolkodni azon, hogy mi az, amit elértünk, és mi az, amit még nem. "Én csak egyet szeretnék ideidézni: felelős minisztérium Pesten. Mert Magyarország tényleg megérdemli, hogy felelős minisztériuma legyen Pesten" - jegyezte meg.

 

"Március 15-én, amikor megemlékezünk a forradalomról, nem akarhatunk annál kevesebbet, mint amit annak idején akartak. Ha kevesebbet akarunk, nem leszünk méltók az ünneplésre" - szögezte le végül Kósa Lajos Kossuth gondolatát újból felidézve.

 

(fidesz.hu)