Sajtótudósítások szerint a Fővárosi Önkormányzat segítségért a kormányhoz kíván fordulni a 4-es metró építkezésének több érintett budapesti - kiemelten a IX. kerületi - önkormányzatra fogott csúszása, illetve a munkálatok mielőbbi megkezdése érdekében.
A Fővárosi Önkormányzat december 21-én tartott sajtótájékoztatóján hangzott el, és azóta számos alkalommal került a nyilvánosság elé különböző médiafelületeken az a durva és alaptalan vád, mely szerint a 4-es metró építési munkálatainak megkezdését több fővárosi kerület, különösen a IX. akadályozza meg. Mindazon szabályozások, törvények, melyek szellemében és előírásai alapján az érintett budapesti kerületek akár tulajdonosként, akár engedélyező hatóságként eljártak, természetesen ismertek a Fővárosi Önkormányzat előtt. Megváltoztatásuk, felülírásuk, bármilyen módon történő átlépésük puszta gondolata is aggályos. A kormányhoz fordulás szándékának emlegetése nem jelent egyebet, minthogy más döntési térben kívánnak érvényes jogszabályokat, többek közt tulajdonjogot érintő ügyekben intézkedni.
Sértőek és alaptalanok Ferencvárosra nézve a vádaskodások. Ismételt sulykolásuk rontja Ferencváros hitelét, jó hírnevét a köztudatban, és azt a több, mint másfél évtizedes munkát kérdőjelezi meg, amit a kerület épített környezetének rendbetételéért, a lakosság általános életminőségének javításáért folytatunk. A metróépítés remélt, és általunk is üdvözölt pozitív vonatkozása a kerületünkbe, és az innen utazók kulturált és gyors utazási feltételeinek biztosítása, valamint a metró építésével párhuzamosan kialakuló minőségi felszíni tereprendezés, kedvező arculatformálás.
A Ferencvárosi Önkormányzatnak a 4-es metró beruházás megvalósulásához kapcsolódó legfontosabb lépéseit, intézkedéseit az alábbiakban foglaltam össze.
- 1999-től a főváros a tervezett metróvonal teljes hosszára külön városrendezési terveket készíttetett, a Ferencvárosra érvényes részt 4 éves fővárosi egyeztetés után a képviselő-testület 2004. október 18-án elfogadta. A terv tartalmazta, hogy:
1. a metróállomások tervei csak a részletes felszínrendezési tervekkel együttesen hagyhatók jóvá(ha már elkészült a mélyállomás, a felszíni dolgok lényegében eldőltek),
2. a Közgazdasági Egyetem előtt (és a Fővám tér V. kerületi részén) egységes tér alakuljon ki, azaz a 2-es villamos jelenlegi süllyesztése ne vágja ketté a teret.
- A főváros terv-változatokat készíttetett a Fővám téri állomásra, amelyet 2005. augusztusában vitattunk meg. A terv 4 változatot tartott elképzelhetőnek, elsősorban a metró aluljáró és a 2-es villamos kapcsolatának megoldására. Ferencváros a D változatot támogatta, mely a téralakítás szempontjából a legjobb volt, és egyúttal a legkisebb költséggel, és leggyorsabb kivitelezési móddal is járt volna. Hangsúlyozom, hogy a másik három közül a legolcsóbb, a főváros által támogatott "A" változatnál (amely az említett IX. és V. kerületi városrendezési terveknek nem felelt meg, és ezért nem volt engedélyezhető) a D változat 1,7 milliárddal volt kedvezőbb. A főváros a C változat (összességében + 2,3 milliárd Ft) mellett döntött.
- 2006. áprilisban a főváros a kerülettől tulajdonosi (és építés-szakhatósági) hozzájárulást kért az állomástervekre úgy, hogy a felszínrendezésről semmilyen tervezetet nem kaptunk. Mivel ez is a városrendezési terv előírásaiba ütközött, a kérést elutasítottuk.
- 2006. júniustól folyamatosan megadtuk azokat a hozzájárulásokat, amelyek az előzetes közműkiváltásokra vonatkoztak, és érdemben nem befolyásolták a felszínrendezési, illetve az állomásépítési terveket. Ez a kivitelezésnél legalább féléves időmegtakarítást jelent.
- 2006. júniusban tekinthettünk először be a készülő felszínrendezési tervekbe, melyeket 2006. szeptemberben küldtek el hivatalosan. Azonban ezek a tervek is hiányosak voltak.
- 2006. október 31-én személyes egyeztetést tartottunk Budapest főpolgármestere jelenlétében, melynek keretében már láthattuk a véglegesnek szánt terveket, és amelynek során rendeztük az addig még nyitott kérdéseket. Ezek a következők voltak:
a) Egy zebra kb. 10 m-rel való áthelyezése a Vásárcsarnok előtt.
b) A Kálvin téren az aszfaltozott terület rovására a zöldterület növelése (ezt a jelenlévő fővárosi szakértők kifejezetten olcsóbb megoldásnak minősítették).
c) A Fővám téri aluljáróban mozgólépcső építése az 5 méternyi szintkülönbség miatt, (3,5 m esetén ezt jogszabály írja elő), ennek többletköltsége a fővárosi szakértők szerint 200 millió Ft.
- A fenti pontoknak megfelelő terveket november 9-étől 27-ig folyamatosan kaptuk meg, és az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulást 2006. december 4-én adtuk meg.
Néhány kérdés bennem is felmerült a metróépítés elhúzódása kapcsán, melyeket érdemes lenne feltenni:
- Vajon miért nyújtott be 2006 tavaszán a főváros kérelmet olyan hiányosan, amelyről legalább 2 év óta tudja, hogy elfogadni az érvényes jogszabályok szerint nem lehet?
- Vajon miért készíttetett a főváros 2006 őszére olyan tervet, amely az érvényes jogszabályoknak ellentmond?
- Vajon hogyan merülhet fel olyan elképzelés, amely szerint, ha a hozzájárulást a Közigazgatási Hivatal vagy a Kormány adná meg, ő eltekintene a jogszabályok betartatásától?
- Vajon hogyan merülhet fel olyan elképzelés, amely a fent említett szerveknek - a tulajdonos egyetértése nélkül - adna hatósági rendelkezési jogot?
- Vajon komolyan vehető az a kijelentés, hogy 200 millió Ft-os "többletigény" a 300 milliárd Ft-os beruházás megvalósítását akadályozná?
- Vajon hogyan lehet - ha a költségek mérséklése a legfontosabb cél - egy kétmilliárd forintos csökkentési lehetőségtől eltekinteni?
- Vajon mikor nyer teret az a szemlélet, hogy a városfejlesztés nem azonos a szűken vett közlekedésfejlesztéssel, illetve a közlekedésfejlesztés nem azonos a szűken vett vonalépítésekkel?
- És végül: Milyen lázas tervező munka folyt 1997-től (amikor a Főváros-Kormány megállapodás született) 2005-ig (amikor a vonalvezetésre koncepcionális elképzeléseket kaptunk), illetve 2006-ig (amikor engedélyezésre alkalmas terveket kaptunk)?
Dr. Gegesy Ferenc
polgármester
A Ferencvárosi Önkormányzat közleménye
MTI-OTS