A jegybank 2017-es üzleti jelentésének és beszámolójának vitájában csütörtökön az Országgyűlésben éles vita alakult ki.
Varju László (DK) elfogadhatatlannak nevezte a beszámolót, több kritikát is felsorolva. Egyrészt azt mondta, az MNB tudatos árfolyamrontó politikát folytat, amivel Magyarországot oda juttatta, hogy 320 forint feletti, történelmi magasságokat is elér a forint-euró árfolyam. Ezzel a tettel sokaknak okozott kárt a jegybank, miközben az intézmény jelentős hasznot zsebelt be - értékelt.
Másrészt arról is beszélt, hogy 2013-2017 között összesen több mint ezermilliárd forint volt a realizált árfolyameredmény, és szerinte ezt az MNB-nek a kincstárba kellett volna befizetnie. Ehelyett - mondta Varju László - a pénz jelentős részét alapítványba "menekítették ki", ennek sorsáról pedig egy szót sem szól a beszámoló.
Kitért arra is, hogy miközben a nemzeti bank a fogyasztási hiteleknél bevezette a minősített hitelek intézményét, aközben "hitelkatasztrófa" van Magyarországon, amit "az MNB figyelmen kívül hagy".
Párbeszéd: a kormány és a jegybank tönkretette a forintot
Burány Sándor (Párbeszéd) azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a monetáris ügyek területén "gyengén muzsikál".
Az elmúlt években a kormány és a jegybank tönkretette a forintot - fogalmazott. Ezt azért tették, hogy akár a pénz gyengítése árán is megvalósítsák a politikai és családi vagyonszerzési céljaikat - jelentette ki a vezérszónok.
A forintgyengülésen az MNB nyert, az ország, és azon belül elsősorban a devizahitelesek veszítettek - érvelt. Az lett volna a tisztességes, ha a jegybank az árfolyamnyereségét elsősorban a kárvallottak megsegítésére fordítja, de ehelyett a pénzt alapítványokba mentik ki - mondta a politikus. Ezeknél az alapítványoknál a törvényeket sértő vagy a törvénysértés határát súroló gyakorlatot folytatnak - ismertette véleményét.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a forint jelenleg is sebezhető, ezért a további gyengülése sem zárható ki. A gyenge forint pedig az egész országra veszélyt jelent - tette hozzá.
Független: a környező országok jegybankjai alapkamatot emeltek
Bősz Anett (független) azt mondta, hogy a román lej, a lengyel zlotyi és a cseh korona azért csökkent kisebb mértékben, mint a forint, mert azoknak az országoknak a jegybankjai kamatot emeltek.
A képviselő emlékeztetett, hogy a költségvetés tervezői a jelenleginél alacsonyabb euró árfolyammal számoltak.
Jobbik: alternatív módszerek felé fordult el a jegybank
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egy ilyen súlyú javaslatnál a pénzügyminisztert is szeretné látni a teremben.
Szerinte az MNB-nek van egy alaptevékenysége, amit a jogszabályok precízen meghatároznak, de az utóbbi években szinte kizárólag alternatív és kiegészítő módszerek és tevékenység felé fordult el a jegybank. Ha pedig többlet keletkezik, azt illene inkább befizetni a költségvetésbe - jegyezte meg.
Hiányolta az MNB tevékenységéből a tudatos pénzügyi oktatás szélesítésének hatékony támogatását. Enélkül a pénzügyi válságok újra és újra termelődnek majd - jegyezte meg a jobbikos képviselő.
Szóvá tette a lakás-takarékpénztárakat érintő változtatásokat, és azt kérdezte: a Rogán Antalhoz köthető lakáslottó állami támogatása miért maradhatott meg?