Az orvostársaságok célja, a törvényi szabályozáson túl, a leszokás támogatásának minél szélesebb körű és hatékony elérése, ezért kerekasztal beszélgetést kezdeményez a kormány illetékes szakértőinek részvételével.
Nem lehet elégszer kihangsúlyozni azt a tényt, hogy Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 36%-a dohányzik rendszeresen. Ezzel Európában, de különösen az Unióban az utolsók között vagyunk. Különösen aggasztó az, hogy míg az iparilag fejlett országokban csökkenő tendenciát mutat a dohányzás az elmúlt évtizedben, addig nálunk emelkedett. Kifejezetten katasztrófálisnak nevezhető az a tény, hogy a legmagasabb a fiatal, 18-35 éves nők körében a dohányzás (48%). Mindennek a következménye az, hogy világelsők vagyunk a tüdőrák halálozás és más, a dohányzással összefüggő megbetegedések terén és az ezzel kapcsolatos halálesetek miatt a magyar lakosság átlagos életkora a legalacsonyabbak között van Európában.
A reményeink szerint, ma elfogadásra kerülő jogszabály módosítással elkezdhetünk felzárkózni Európához ezen a területen. Tévedés azt hinni, hogy ezzel nálunk a legszigorúbb törvényi szabályozás lesz hatályos ezen a téren. A mi 2012-től hatályos jogszabályunk csak azokat a szigorításokat vezeti be, amelyek már évek óta érvényben vannak más európai uniós, és több más, Unión, illetve Európán kívüli országban és néhány éve Magyarország is kötelezettséget vállalt a bevezetésével kapcsolatban. A fentiek alapján nem véletlen az sem, hogy egy több szempontot figyelemmel kísérő értékelés szerint 27-ek vagyunk Európában a dohányzás kontroll terén. Ráadásul az utóbbi három évben öt hellyel csúsztunk hátra ebben a rangsorban. Mindez a romlás egy olyan országban történt, ahol a dohányzás az egyik markánsan meghatározó oka a lakosság gyenge egészségi állapotának.
A módosítás révén elérhetjük végre azt, hogy csökkenjen a passzív dohányzás, s azok az alkalmi dohányosok, akik nem szenvednek függőségben, inkább a dohányzás mentes életmódot válasszák és ne a dohányzást. Elérhetjük azt, hogy végre tiszta legyen a levegő az éttermekben, a szórakozóhelyeken és általában a zárt közterületeken. Ne forduljanak vissza a családok, a társaságok az éttermek ajtajában amiatt, hogy füstös a levegő! Elégtelen az a megoldás, ha egy kis helyiséget nemdohányzónak jelölnek ki. A fiataloknak nem szükséges napokig szellőztetniük a ruhájukat, ha eltöltenek egy estét egy szórakozóhelyen és e helyeken nem szükséges társaikkal együtt dohányozva szórakozni már pubertás kortól kezdve.
A nemdohányzó fiatalok nem kaphatják meg az első szál cigarettájukat egy diszkóban, amit követ majd a többi és a rászokás. A dohányzás a bevezető kapu a kábítószerek, először a füves cigaretták , majd a nehezebb drogok felé.
Rövid távú eredménye a jelenlegi módosításnak az lehet, hogy a passzív dohányzás csökkenése miatt egy éven belül 10-15 százalékkal kevesebb lesz az akut koronária esemény, szívinfarktus miatt kórházba kerülők és meghaltak száma. Ez akár ezer embert menthet meg már az első évben. Hosszabb távon kevesebben válnak majd függő szenvedélybeteg dohányossá, más fontos intézkedések meghozatalát követően megkezdődhet a dohányosok arányának csökkenése, s ezzel az egészség károsodások betegségtípustól függő (kiszámítható) rövid-közép-és hosszú távon bekövetkező csökkenése is.
Önmagában azonban ez a jogszabály - bármilyen fontos mérföldkő az egészségügyet érintő jogalkotás terén - még kevés a dohányzás eredményes visszaszorításához, inkább elengedhetetlen első lépésnek számít. A nemdohányzók védelmén túl hozzájárulhat a dohányosok motiválásához is a leszokásra, azonban világosan kell látni, hogy még néhány más, a dohányzás visszaszorítását eredményező intézkedés bevezetésével lehet eredményesen csökkenteni a dohányzást. Ezeknek az intézkedéseknek előre megtervezett logikai kapcsolatban kell állniuk egymással, akár a törvényi, akár az adózási-költségvetési, akár az egészségügyi ellátási háló kialakítását érintik. Ezek az intézkedések még váratnak magukra, és még komoly feladatot jelentenek szakemberek, politikusok számára. A javaslat azonban már megfogalmazódott és eljutott a döntéshozókhoz (NEMZETI STRATÉGIA a DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSÁRA, a magyar orvosszakmai társaságok előterjesztése)
Fontos a dohánytermékek árának az emelése (a dohányipar éppen ezzel ellentétesen csökkentette az árakat ) a belső adótartalom emelésével, earmarking-termékdíj bevezetésével. Ez csökkenő dohányzás mellett is kompenzálhatja a dohányáruk lassan csökkenő forgalmából eredő kisebb állami adóbevételeket. Fontos a leszokás támogatás megfelelő finanszírozása, az ehhez szükséges egészségügyi szakemberek, szakmai tevékenység és készítmények biztosítói támogatása. Ennek révén érhető csak el az, hogy legyen megfelelő számú szakrendelés a leszokás támogatására. A média révén a lakosság hatékonyabb informálása a dohányzás ártalmasságáról és a leszokás lehetőségeiről, képes információk elhelyezése a cigarettás dobozokon a WHO ajánlásainak megfelelően és a zárttéri reklámok tiltása lennének a minimális és szükséges további intézkedések, amelyeket a jogszabály módosítást követően minél hamarabb el kellene érni!
A nemdohányzók védelméről szóló törvénymódosítás elfogadását követően az orvosi társaságok szakmai párbeszéd elindítását kezdeményezik az egészségügyi és gazdasági kormányzat illetékes képviselőivel. A kerekasztal beszélgetés kiváló alkalmat nyújt minden, a dohányzás visszaszorítását, illetve a leszokás támogatását képviselő, orvosszakmai illetve civil szervezet számára, hogy az illetékes kormányzati szakértőkkel érdemi tárgyalások kezdődjenek és a törvényi kereteken túl, hatékony szakmai intézkedések kialakításához a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A közelgő Nemdohányzók Világnapja (május 31.) kitűnő alkalom a párbeszéd megkezdéséhez.
Az orvosok nem közgazdászok, de azt tudjuk más országok tapasztalatai alapján, hogy nem következtek be mindazok a gazdasági károk a hasonló, a dohányzást szigorító jogszabályok meghozatalát követően, amelyeket egyes vendéglátóipari és dohányipari vélemények vizionálnak. Éppen ellenkezőleg: a társadalomnak a dohányzás következtében kialakult betegségek kezeléséből származik tetemes kiadása. A legutóbbi adatok szerint közel 100 milliárd forinttal költ többet az állam a betegségek kezelésére, mint amennyi a dohánytermékek jövedéki adójából befolyik.
Ez bizonyított és ennek széles publikus dokumentációja van. A vendéglátóiparban a törvénymódosítást követően várhatóan átalakul a vendégkör, de lényegesen nem csökken. Az állami adóbevételeket pedig egyrészt csak hosszabb távon csökkentené a dohányosok számának a csökkenése, másrészt megfelelő pénzügyi eszközökkel lehetséges kompenzálni a kiesést.
Bízunk benne, hogy az Országgyűlés valamennyi felelős politikusa elfogadja a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény szigorító módosítását.
A jogszabály várható megszavazása példája lehet annak, hogy a kormánynak az egészséges életmód érdekében kifejtett erőfeszítéseit az Országgyűlés támogatja és megadja ezzel az alaphangot a népegészségügyi program eredményes végrehajtásához is.
A dohányzás visszaszorítása érdekében együttműködő orvosi társaságok és civil szervezet nevében:
Dr. Kovács Gábor
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke
Prof. Dr. Merkely Béla
A Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke
Prof. Dr. Entz László
A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság főtitkára
Dr. Mucsi János
Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért elnöke