Állampolgársági problémák, sorsdöntések jogi felhatalmazás nélkül, házasságon kívül született, családjukból kiszakadt, sehova se tartozó gyerekkel. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2010-es vizsgálataiban ezek a migráció, vagyis a határokat átlépő, lakóhely-, munkahely- és társadalomváltás különös kísérőjelenségei.
Az ügyek egy részében az uniós tagsággal járó kötelezettségek és az elavult, ötven éves államközi megállapodások ellentmondása, egy másik részében a jogszabályok hibás értelmezése állt.
A Gyámhivatalnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy külföldi állampolgár kiskorút a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezhessen, vagy arról dönthessen, hogy átadja a gyermeket az állampolgársága szerinti hatóságnak. Mégis ez történt román állampolgár, de magyarul beszélő, feltehetőleg magyar nemzetiségű anyák magyarországi kórházban született és ott hátrahagyott gyermekeivel. Őket előbb csecsemőotthonban, aztán éveken át az SOS Gyermekfaluban, végül nevelőszülőknél, családi környezetben gondoztak-nevelték. Aztán a törvényi felhatalmazás nélkül cselekvő Gyámhivatal kezdeményezésére Románia mindkét gyermeket állampolgárának ismerte el és ki is adták őket a román hatóságnak.
Az ügyben gyermekjogi szakombudsmanként eljáró Szabó Máté több visszásságot is megállapított, amelyek sértették az Európai Unió polgárait megillető szabad mozgás és tartózkodás jogát, a gyermekek védelemhez való jogát, valamint figyelmen kívül hagyták azt a kötelezettséget, hogy a hivataloknak, intézményeknek a gyermek mindenek felett álló érdekét kell képviselniük. A biztos rámutatott arra, hogy az átadás helyett rövid időn belül akár magyar állampolgárságot is kaphattak volna a kisgyermekek, akik aztán örökbefogadó, vagy az eddigi nevelőszülőknél, szerető családban nőhettek volna fel.
Formálisan még mindig érvényben van egy több, mint ötven éve kötött és mára elavult magyar-román egyezmény, amelyet a Gyámhivatal az azt felülíró uniós szabályok ellenére is alkalmaz. Az egyezmény értelmében a gyámsági ügyekben a gyermek állampolgársága szerinti hatóságok járnak el, azaz tekintet nélkül a magyarországi lakhelyére a román állampolgárságú, de elhagyott kiskorúra a román jogot kell alkalmazni. A két állam hatóságai ezt a több, mint fél évszázados egyezményt mindeddig annak ellenére sem vizsgálták felül, hogy mind Magyarország, mind Románia ma már az Európai Unió tagja és rájuk az uniós előírások vonatkoznak.
A kétoldalú egyezmény volt az akadálya annak is, hogy egy magyar apa és román állampolgár élettársa gyermekét nem lehetett a vér szerinti apa nevére venni, mert az anya ekkor még hivatalosan egy román férfi felesége volt. A történelmi messzeségben és más történelmi körülmények között született egyezmény azonban lehetetlenné teszi, hogy a román férj apaságát kizáró pert magyar bíróság előtt indítsák meg.
Így viszont a gyermek a vérszerinti apa után nem szerezhet magyar állampolgárságot, nem jár neki ingyenes iskolai oktatás, szociális ellátás és a törvény szerint Romániába kellene őt küldeni.
A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt sértette, hogy egy Magyarországon lakó, afgán származású, hontalan házaspár gyermeke nem kaphatott magyar állampolgárságot. A világszervezet Magyarországon is kihirdetett egyezménye alapján minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy születésekor anyakönyvezzék, nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen, különösen akkor, ha az újszülött hontalanná válna. A magyar állampolgársági törvény szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, hontalan szülők Magyarországon született gyermekét magyar állampolgárnak kell tekinteni. Ebben az ügyben azért nem így történt, mert a Bevándorlási Hivatal vizsgálatot indított, mondván, hogy kétségesnek tartja a szülők hontalan státuszát. Az ombudsman szerint viszont maga a gyanú kevés, a gyermeknek addig is járnak a magyar állampolgársághoz fűződő jogok, amíg a hontalansággal kapcsolatos vizsgálat tart.
A felnőtt hozzátartozóitól elszakított külföldi gyermek, a kísérő nélküli kiskorú az ENSZ gyermekjogi egyezménye alapján a befogadó ország állampolgár gyermekeivel azonos bánásmódra jogosult. Az országgyűlési biztos ezzel szemben a bicskei menekülttáborban végzett helyszíni vizsgálatában megállapította, hogy a menedékjogot élvező kísérő nélküli kiskorúak nem férnek hozzá a magyar gyermekek számára rendelkezésre álló nevelőszülői, illetve gyermekotthoni ellátáshoz, ugyanis a hazai közoktatási, illetve gyermekvédelmi intézmények nincsenek felkészülve a fogadásukra. A Gyámhivatal a kísérő nélküli kiskorúak képviseletére nem gyámot, hanem ügygondnokot rendel, aki a szülői felügyeletet nem tudja pótolni. További aggályokat vet fel, hogy a gyermekvédelmi intézményrendszerből kiszoruló, menedékjogot élvező kísérő nélküli kiskorúak a magyarországi integrációjuk szinte teljes ideje alatt a Befogadó Állomás területén kénytelenek élni, ami a hazai viszonyok megismerésének, illetve az ezekhez való alkalmazkodásnak korántsem optimális módja.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az ötven éves magyar-román államközi egyezmény felülvizsgálatát, és új idegenrendészeti szabályozás előkészítését kezdeményezte a belügyminiszternél, a nemzeti erőforrás miniszternél, valamint a belügyminiszternél. A kezdeményezésekre a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a többi érintett tárca észrevételeit is összefoglalva reagált. A válaszlevél szerint a román-magyar kétoldalú egyezmény felülvizsgálata, illetve az új jogsegélyszerződés magyar szövegének kidolgozása, valamint a Magyarországon született, kísérő nélküli kiskorúak honosítására vonatkozó jogszabályok áttekintése folyamatban van.
Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala