2008 ősze, azaz a nemzetközi gazdasági válság kibontakozása óta gyakorlatilag nem volt olyan hét, hogy a magyar kormány ne hozott volna valamilyen fontos döntést a nemzetközi gazdasági válság hatásainak enyhítésére. A kabinet érdemi lépéseket tett a magyar családok, a munkahelyek és vállalkozások védelme érdekében. Több mint félszáz válságkezelő intézkedés született.
A 4+1 napos munkahetet lehetővé tevő munkahelymegőrző támogatástól kezdve az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket segítő törvényen és a diákhitel megemelésén át az építőipari beruházásokra felhasználható 1800 milliárd forintos támogatásig egy sor további lépést tett a kabinet. A valsagkalauz.hu oldalon megtalálható valamennyi válságkezelő kormányzati intézkedés.
A világgazdasági hatásainak mérséklése érdekében megtett legfontosabb intézkedések
Állampolgárok védelme
A kormány teljes körű állami garanciát vállalt a bankbetétekre. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított összeghatárt a korábbi 6 millió forintról 13 millió forintra emelték, a kormány ezen túlmenően is garanciát vállalt a betétekre.
Állami garanciavállalás a lakáshiteleseknek. Az állam garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel és a válság miatt, önhibájukon kívül elvesztették munkahelyüket. Ez teszi lehetővé, hogy az adósok a bankokkal legfeljebb két évre alacsonyabb törlesztőrészletekben állapodjanak meg. Az eredeti törlesztőrészlet és a csökkentett összeg különbözetére az adós a banktól áthidaló kölcsönt vehet fel, amire az állam készfizető kezességet vállal.
Megállapodás a devizahitelesek terheinek csökkentéséről. A megegyezésben részt vevő bankok vállalják, hogy bizonyos feltételek mellett lehetőséget adnak a törlesztőrészletek mérséklésére, rugalmasan kezelik a devizaalapú kölcsönök előtörlesztését és átváltását forintra.
Megemelt összegű diákhitel a gazdasági válság miatt rászorulóknak. Nagyobb összegű diákhitelt vehetnek fel azok a hallgatók, akiknek a családja a válság miatt komoly gondba került, hogy az anyagi nehézségek miatt senkinek se kelljen abbahagynia a tanulást.
Pénzügyi stabilitás erősítése
Kiadáscsökkentés az egyensúly megőrzése érdekében. 2008 októbere óta 800 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentésről döntött a kormány, ami a hazai GDP 3 százalékának felel meg. Így biztosította a kabinet, hogy az elmúlt évek kemény munkájával elért alacsony költségvetési hiány a nemzetközi válság ellenére se növekedjen.
Pénzügyi megállapodás nemzetközi szervezetekkel. A kormány széles körű nemzetközi pénzügyi szövetséget kötött a magyar gazdaság védelmére. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió 25 milliárd dolláros készenléti hitelt nyújt a nemzetközi pénzügyi válság hatásainak enyhítésére.
A magyar bankok helyzetének megerősítése. A Magyarország számára biztosított hitelkeretből 600 milliárd forint a bankok rendelkezésére áll, hogy megerősítsék helyzetüket.
EIB-hitel a gazdasági versenyképesség javítására. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 440 millió eurós, 2013-ig felhasználható hitelkeretet biztosít a magyar gazdaság megerősítéséhez, ebből a pénzből az uniós források lehívásához szükséges hazai önrész növelésére van lehetőség.
A pénzügyi felügyelet jogkörének bővítése. A kormány már tavaly decemberben benyújtotta azt a törvénymódosító javaslatot a parlamentnek, amelynek elfogadásával a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a jövőben jobban tudja ellenőrizni a hazai pénzügyi rendszert, nagyobb eséllyel előzheti meg a problémákat, és jobban tudja védeni a betétesek érdekeit.
Munkahelyek megőrzése
Az elbocsátások csökkentésére átfogó stratégiát dolgozott ki a kormány: 66 milliárd forint hazai és uniós forrást biztosít a munkahelyek védelmére. A Munkaerő-piaci Alapból és uniós forrásból használható fel pénz a meglévő munkahelyek megvédésére és újak létesítésére. A járulékkedvezmények és támogatások mintegy 100 000 munkahely megvédéséhez járulnak hozzá és csaknem húszezer új létrehozását teszik lehetővé.
4+1 munkanap támogatott képzéssel. 30 milliárd forintos keretből biztosít támogatást a kormány a válság miatt nehéz helyzetbe került cégeknek, hogy ne kelljen elbocsátaniuk az embereket, hanem csökkentett munkaidőben tovább foglalkoztassák őket. Az állam minden ötödik munkanap bérköltségét átvállalja a munkáltatótól, ha az ötből egy napon államilag támogatott továbbképzésen vesznek részt a munkavállalók. A támogatás megszerzéséhez a cégeknek vállalniuk kell, hogy két éven át nem hajtanak végre létszámleépítést. Ez az intézkedés ötvenezer munkahely megtartását teszi lehetővé.
Út a munkához – segély helyett közmunka. A szociális törvény módosításával és az Út a munkához program elindításával a kormány a segélyezés mellett egyre inkább a munkavállalást támogatja. A közfoglalkoztatással több tízezer embernek tud munkát adni közvetlenül az állam, az önkormányzat és sok más helyi intézmény.
Csoportos leépítések megelőzése. A jelentős, 50 fő feletti csoportos létszámcsökkentések megelőzésére foglalkoztatási szerkezetváltást célzó központi program indul 700 millió forintos keretösszegből.
Térségi válságkezelő alapok. A regionális munkaügyi központokra építve 7 régióban összesen 10 milliárd forintból munkahelymegőrző és -teremtő programok indulnak. A fiatalok, a kismamák, a tartós munkanélküliek már meglévő Start kedvezményein túl a leghátrányosabb helyzetű térségekben külön kiemelt támogatást kapnak a munkahelyet teremtő vállalkozások.
Vállalkozások támogatása
1800 milliárd forintos beruházásélénkítő program indult. Ebből a pénzből a nemzetközi válság miatt visszaeső építőipari megrendeléseket lehet pótolni. A vállalkozások így megőrizhetik működőképességüket és a munkahelyeket. Többek között 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi köztér újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 km közúti beruházás valósulhat meg.
1400 milliárd forintnyi forrás nyílik meg a vállalkozások előtt. A kormány Európában elsőként indított válságkezelő, vállalkozáserősítő hitel- és garanciaprogramot. Az Új Magyarország Forgóeszköz Hitellel már több mint 550 milliárd forintra bővül a vállalkozások által közvetlenül elérhető forrás. Számos vissza nem térítendő támogatás is elérhető már. Elsősorban a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célozzák a támogatások.
Gyorsabban jutnak több uniós pénzhez a vállalkozások. A kormány elérte az Európai Bizottságnál, hogy az uniós források nagyobb részét fordíthassa Magyarország válságkezelésre, a vállalkozások erősítésére, a munkahelyek megvédésére. Egy-egy fejlesztés vagy beruházás esetén a korábbi 30 százalékról 50 százalékra nőtt a pályázati támogatás aránya, a nehéz helyzetű régiókban ez akár a 70 százalékot is elérheti. A kormány egyszerűsítette a pályázatokat és könnyített a feltételeken. A kabinet elérte azt is, hogy az uniós pályázatok nyertesei már az elnyert pénz 40 százalékát előre felvehessék. Az első támogatások már megérkeztek a vállalkozásokhoz.
Egyensúly megőrzése – kiadáscsökkentés
A családok és a vállalkozások védelmét szolgáló intézkedések mellett a kormány gyors és határozott intézkedéseket hozott annak érdekében is, hogy az egyre romló nemzetközi növekedési kilátások mellett is megőrizze a költségvetés egyensúlyát. A kabinet tavaly október óta az eredetileg beterjesztett költségvetési javaslathoz képest mintegy 800 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentésről döntött.
Tavaly a 2009-es költségvetés módosításaival csökkentek a kiadások, többek közt a közszféra működési költségeinek csökkentésével, vagy a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintban való maximalizálásával. További ilyen intézkedés volt a közszféra béreinek befagyasztása, a 13. havi illetmények eltörlése és keresetarányos részleges kompenzációja, a nyugdíjkorrekció és a családi pótlék emelésének szeptemberre halasztása.
Tekintettel a 2008 végén, 2009 elején tovább romló nemzetközi kilátásokra, a kormány idén további megtakarításokról hozott döntést, amely többek közt:
o a minisztériumok működési kiadásainak csökkentéséből;
o a gáz- és távhő ártámogatás átalakításából és célzottabbá tételéből; a rokkantnyugdíjazás szigorításából;
o vagy a gyógyszerellátás és a kórházi ellátórendszer átalakításával az egészségügyi kiadások csökkentéséből tevődik össze.
Ezek tehát elsősorban azok a rövid távú döntések, amelyek célja, hogy a válság közvetlen hatásainak enyhítését szolgálják.
Munkabarát adórendszer – adóátalakítás
A közép és hosszú távú – de egyben a válság rövid távú hatásait is enyhítő – további lépéseket a Válságkezelés és növekedés stratégia tartalmazza. Ennek a stratégiának egyik legfontosabb eleme a munkabarát adórendszer megteremtése.
§ A nemzetközi válság leginkább a munkahelyeket veszélyezteti, ezért első helyen a munkára rakódó terheket kell csökkenteni, hogy minél több meglévő munkahelyet lehessen megőrizni, hogy minél könnyebb legyen munkát kínálni és vállalni.
A kormány ezzel a céllal döntött az adószabályok megváltoztatásáról, és az adótörvények módosító javaslatát napokon belül benyújtja az Országgyűlésnek.
A kormány a február 16-án a miniszterelnök által a parlamentben ismertetett javaslatot tárgyalta meg, amelyeken az elmúlt hetek egyeztetései alapján több módosítást, kiegészítést és technikai változtatást hajtott végre a kabinet. Ezek érdemben nem változtatták meg az eredeti terveket, és nem érintik negatívan a költségvetési bevételeket.
A kormány által elfogadott alapjavaslat a következő hetek tárgyalásai során tovább formálódhat. A kormány keresi a további, főként az állam működését érintő kiadáscsökkentést lehetőségeit, amely további adócsökkentések forrása lehet.
A kormány javaslati értelmében idén és jövőre érdemben módosulnak az adórendszer belső arányai, anélkül, hogy csökkennének a költségvetés adóbevételei. Mintegy 700-800 milliárd forint csökkenést jelent a bérek adóterhének mérséklése és a 2006-ban bevezetett különadók megszüntetése. Az a cél, hogy adózzon kevesebbel a munka. Az adócsökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszűntetése teremti meg.
Az adómódosítások összes idei és jövő évi hatása közel 0, azaz összességében nem növeli a lakosság és a vállalkozások terheit, nem csökkenti a költségvetés bevételeit. Változik viszont az adók belső aránya. Kevesebb adót kell fizetnie a foglalkoztatottait megőrző, a munkahelyeket bővítő vállalkozásoknak, az átlagos keresetű munkavállalóknak, de több adó terheli majd a fogyasztást.
A kormány március 11-ei ülésén elfogadott javaslat szerint:
Két lépésben 300 milliárd forinttal, 5 százalékponttal – 32%-ról 27%-ra – csökken a munkáltatók járulékterhe (az egészségbiztosítási járulék 3, a munkaadói járulék 2 százalékponttal csökken). 2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010 januárjától pedig már a bér teljes összege után. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 Ft marad.
Két lépésben több mint 200 milliárd forinttal csökken a munkavállalók személyi jövedelemadó terhe.
o 2009 júliusában januárig visszamenőleges hatállyal 1,7 millióról 1,9 millióra emelkedik a személyi jövedelemadó alsó kulcsának sávhatára. (A munkavállalók az év második felétől visszamenőleg adóvisszatérítésként kapják meg az első félévi túlfizetésüket). Ez 41 milliárd forint megtakarítást jelent a lakosság számára.
o 2010 januárjában a személyi jövedelemadó kulcsai a jelenlegi 18-36%-ról 19-38%-ra változnak, miközben a sávhatár 1,9 millióról 3 millió forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az emberek 87 százaléka már a legalsó kulcs szerint adózik jövőre!
o Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja.
o 2010 januárjában megszűnik a magánszemélyek különadója.
2010 januárjától megszűnik a vállalkozások különadója is, ami közel 210 milliárd forintos tehercsökkenést jelent a vállalkozásoknak.
Az adócsökkentések forrását megteremtő lépések:
2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5%-ban csökkent munkaképességű dolgozót.
§ 2010-től 19%-ra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kkv-k beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társasági adóalap kedvezmény megszűnik.
2010-től a munkáltatók által adott természetbeni juttatások – mint az üdülési csekk és az étkezési utalvány – fele adómentes maradna, a másik fele után pedig az adózó juttatásokhoz hasonlóan a kifizetőnek kellene megfizetni az adóterheket.
A 3 és több gyermekesek családi kedvezménye és a hosszú távú megtakarítások kedvezményének kivételével megszűnik minden személyi jövedelemadó kedvezmény.
A családi pótlék szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul, vagyis beszámít a jövedelembe, de nem kell a ráeső adót megfizetni. (Csak a magasabb jövedelműeknél jelent tényleges adófizetési kötelezettséget.) A családi pótlék a házastársak között megosztva kerül az adóalapba, egyedülállók esetében a juttatás felét kell beszámítani. Ugyanígy – megosztva – kell adózni az otthonteremtési támogatás, a szocpol után is. Két év türelmi idő után évente a támogatás 20 százalékát kell 5 éven át adóalapként figyelembe venni.
2009 júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.
2009 júliusától emelkedik a dohánytermékek (5-6%), az üzemanyagok (6-7%) és az alkohol (3%) jövedéki adója.
Forás: Kormányszóvivői Iroda