Ab: nem alaptörvény-ellenes a büntetőeljárási törvény módosítása

Az Ab honlapján olvasható, csütörtökön közzétett határozatban a testület megállapította, hogy nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét az Országgyűlés által október 3-án elfogadott büntetőeljárási törvénymódosítás.

A határozathoz csatolt közleményben felidézték, a kormány indítványára a parlament kezdeményezte az Ab-nál a ki nem hirdetett törvény alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát, hogy a jogszabályban szereplő új eljárás összhangban áll-e az alaptörvényben megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével.

Hozzátették: a vizsgálni kért rendelkezés a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén lefolytatott új külön eljárással egészíti ki a jogszabályt.

Kifejtették, az új eljárásrend egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy bíróság korrigálhassa, ha nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja a büntetőeljárás lefolytatását, vagy megszünteti azt a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén. Így a nyomozás a megfelelő irányba folytatódhat - jegyezték meg.

Közölték, ilyen felülvizsgálati indítványt bármely természetes vagy nem természetes személy benyújthat.

Az Ab közleménye szerint a szabályozás azt is tartalmazza, hogy végső soron - amennyiben az állami bűnüldöző szervek ezt nem látják megalapozottnak - biztosítsa a korábban felülbírálati indítványt előterjesztőnek a vádindítvány benyújtását. Ezzel lehetőség lesz arra, hogy a bíróság állást foglaljon az indítványozó szerint megvalósult, a közösséget érintő kiemelt bűncselekmények ügyében.

A közleményben azt írták, az Ab szerint a törvénnyel a jogalkotó megteremtett egy sajátos, a magyar jogrendszerben eddig nem ismert eljárásjogi lehetőséget, amely a vádkorrektívumok kategóriáján belül értelmezendő, ahogy a pótmagánvád intézménye is.

"A szabályozás az ügyészség közvád érvényesítésére irányuló kizárólagos hatáskörét nem vonja el, hanem a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszközeként azt csak kiegészíti. A vádmonopólium elvével nem ellentétes, ha közvagyont érintően további elem épül be a büntetőeljárási keretek közé, amely közvetlenül a közvagyon védelmét biztosítja" - indokolta a testület.

Az Alkotmánybíróság határozatához párhuzamos indokolást fűzött Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Márki Zoltán alkotmánybíró.

A jogszabályt 136 igen, 7 nem szavazattal és 14 tartózkodó mellett fogadta el az Országgyűlés az Európai Bizottsággal (EB) történő megegyezés érdekében, mivel az EB eljárást indított Magyarországgal szemben az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.