Zambó Péter: a klímaváltozás kihívásaira olyan természetalapú megoldásokkal kell választ adni, mint amilyen az erdőtelepítés

Vélemény - 2025-11-04

A klímaváltozás kihívásaira olyan természetalapú megoldásokkal kell válaszolni, mint amilyen az erdőtelepítés - jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden Sárváron, sajtótájékoztatón.

Zambó Péter úgy fogalmazott: az olyan zöldterületek, mint a Sárváron - egy országos mintaprogram első helyszínén - megújított erdőrészlet, nem csupán esztétikai értékkel bírnak, hanem ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak: hűtik a várost, szűrik a levegőt, vizet tartanak vissza, és szén-dioxidot kötnek meg.

Elmondta, az Agrárminisztérium által indított városierdő-fejlesztési program egy szakmailag megalapozott, hosszú távra tervezett klímaalkalmazkodási beavatkozás-sorozat, amely az erdészeti kutatások legfrissebb eredményeire és a helyspecifikus szakértelemre épül.

Szavai szerint a sárvári fejlesztés kiváló példája annak, hogy a tudományos intézmények, a döntéshozók és a helyi közösségek együttműködésével hogyan lehet valódi változást elérni.

Hozzátette: a programot az Energiaügyi Minisztériummal együttműködve az ország szén-dioxid-kvóta bevételeiből finanszírozzák, öt helyszínen: Budapesten, Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán alakítanak ki egy-egy mintahelyszínt helyi erdész szakemberek munkájára alapozva.

Zambó Péter hangsúlyozta: Sárvár különösen méltó helyszíne az első mintaprogramnak, hiszen a városban működik a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete, amely az erdészet terén az ország egyik legfontosabb kutatási és innovációs központja.

Ismertetése szerint a fél hektáros "beavatkozási terület" ugyan kisméretűnek tűnhet, de jelentősége messze túlmutat önmagán. "A faállomány szerkezetének megújítása, az őshonos, szárazságtűrő fafajok telepítése, az elegyes kor- és fajösszetétel kialakítása mind-mind olyan lépések, amelyek biztosítják a városi erdő klímával szembeni ellenállóképességét" - mondta.

Hozzáfűzte, az elültetett 300 konténeres csemete - köztük kocsányos és kocsánytalan tölgy, mezei juhar, szil, madárcseresznye és más őshonos fajok - nemcsak biológiai változatosságot képviselnek, hanem a fenntarthatóság szimbólumai is egyben. Az egyedi védelem, a gondos talajelőkészítés és az ápolási munkák mind azt a célt szolgálják, hogy ez az erdő ne csak túléljen, hanem gyarapodjon.

"Ez a projekt több, mint biológiai fejlesztés, ez egy társadalmi üzenet is: hogy az élhető város nem képzelhető el erdő nélkül, ahol az árnyékot adó fák nem akadályai az urbanizációnak, hanem szövetségesei a túlélésnek, ahol a természet nem háttér, hanem infrastruktúra és ahol a zöld nem luxus, hanem életfeltétel"

- hangoztatta az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az elmúlt tíz évben az önkormányzattal közösen sokat tettek azért, hogy a kiváló adottságokkal rendelkező, Vadkert-major és Vadkert körút által határolt terület - amelyen a Sárvári Gyógy és Wellness fürdő, továbbá több szálloda is található - valóban Sárvár "zöld szíve" lehessen.

Megújították a csónakázó tavat, futókör, sétányok, kerékpárutak és játszótér épült a területen - sorolta.

Hozzátette: a munkát folytatják tovább, napirenden van a sárvári sportcsarnok mögötti területen egy kertvárosi szabadidőpark létrehozása is.