Az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány

A kormányok 36 éven keresztül akadályozták az akták nyilvánosságra hozatalát - hangoztatta a miniszterelnök.

Hozzátette: 1988-89-ben, amikor nagy sebességre kapcsolt a megsemmisítés, előfordult, hogy arra utasították az állambiztonsági szolgálatok munkatársait, vigyék haza a dossziékat. Ezért Magyar Péter azt kérte, hogy akinél van otthon őrzött dokumentum, az szolgáltassa be.

A miniszterelnök a sajtótájékoztatón kiemelte: a napvilágra kerülő adatokról inkább beszélni érdemes, nem pedig ítélkezni miattuk.

Az aktanyilvánosság miatt sok család szembesül nehéz információkkal a legtöbb esetben már elhunyt családtagokkal kapcsolatban - hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Magyar Péter azt kérte mindenkitől, kezeljék méltósággal és emberséggel a megszerzett adatokat, az információk feldolgozásában a kormány segítséget fog nyújtani minden érintett számára.

A kormányfő elmondta: szerdán az úgynevezett 6-os kartonok, a B- (azaz beszervezési) napló, a H- (azaz hálózati) adattár kerültek fel a https://nyitottaktak.hu/ oldalra. A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók, hátsó oldalán pedig az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok.

A beszervezési dosszié és a további adatok feldolgozása és feltöltése 2027. február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig történik meg

- tette hozzá.

A miniszterelnök arról beszélt: hetven évvel korábban ezekben az órákban levert forradalom után sok ezer ember veszítette életét és kényszerült elhagyni hazáját, ezután kapcsolt még nagyobb fokozatra a Rákosi-rendszer állambiztonsági szolgálata és pörgött fel a beszervezések száma.

Ismertette: a történészek és kutatók körülbelül 150 ezerre teszik a Rákosi- és Kádár-rendszer idején tevékenykedő beszervezettek számát, ebből jelenleg körülbelül 60 ezer nevet tettek kereshetővé.

A jövőben is várhatók újabb információk, mivel a kormánydöntés alapján sok új irat került a történeti levéltárba minisztériumokból, intézményekből és magánszemélyektől - mondta.

A kormányfő kijelentette:

az ügynökakták nyilvánosságra hozatala az 1990-es rendszerváltás egyik fontos, de végül eltagadott ígéretévé vált, és már akkor is látszott, hogy az állambiztonsági múlt feltárása nélkül nem épülhet demokratikus, működő és szabad Magyarország.

Megjegyezte: a rendszerváltás után kormányra került demokratikus ellenzék - vállalásával ellentétben - nem tárta fel széles körben az állambiztonsági múltat, és bár a 1990 februárjában kirobbant Duna-gate leleplezte a kádári titkosszolgálat ellenzéki megfigyelését és iratmegsemmisítéseket, a rendszerváltó elit cserbenhagyta az embereket.

Ebben a legnagyobb felelőssége annak a Fidesz-KDNP-kormánynak volt, amely 2010 és 2026 között huszonöt alkalommal szavazta le az akták nyilvánosságra hozására benyújtott javaslatokat - emlékeztetett.

Felidézte: az Antall-kormány átvilágítási törvénye szűk körre vonatkozott, a hálózat egésze rejtve maradt, később Medgyesi Péter titkosszolgálati múltja miatt kirobbant botrány után a szocialista-liberális kormányzat félmegoldásig eljutott, a levéltárat kibővítették, de az iratnyilvánosságot szűk korlátok közé szorították és jó lehetőséget adtak a fontos dokumentációk eltitkolására.

Elmondta, a 20. századi magyar történelem tele van olyan traumákkal, mint a trianoni béke, a világháborúk, a holokauszt, a németek kitelepítése és több mint százezer ember beszervezése a titkosszolgálatokhoz.

Ezeket nem elhallgatni kell, hanem feltárni, hogy elindulhasson egy közös gyógyulási, megbékélési folyamat - fogalmazott.

A miniszterelnök szerint az ügynökakták nem csak politikusok, értelmiségiek és a sajtó ügye, a Rákosi- és a Kádár-rendszer mélyen átszőtte a teljes magyar társadalmat. Megemlítette, hogy 1957-ben Gyulán egy 17 éves tanítójelöltet azért fenyegettek és szerveztek be, mert tiltakozott a kollégiumi ételek rossz minősége miatt. Pécelen az akkori iskolaigazgatótól azt várták, hogy jelentsen a tantestületről és a diákokról, Kecskéden egy falusi plébánosról azt is jelentették, miről beszélnek a gyerekek a hittanoktatáson - sorolta.

A diktatúra hálózata jelen volt az iskolákban, üzemekben, a téeszekben, a templomokban, a szomszédoknál és a családokban is - mondta.

A rendszer működésének egyik legsúlyosabb következménye, hogy az emberek sokszor saját kollégáinkban, barátaikban, családtagjaikban sem tudtak megbízni, tíz- és százezrek éltek úgy, hogy fogalmuk sem volt arról, kik figyelik meg őket, kik jelenthetnek róluk

- jelentette ki.

A miniszterelnök a tájékoztatón megbocsáthatatlannak nevezte az egykori politikai elit az akták nyilvánosságra hozatalában mutatott késedelmét, mert - szavai szerint - a halogatás súlyos következménye lett a mostani részleges feltárás.

Megjegyezte: a Tisza már a választás előtt is vállalta az akták nyilvánosságának megteremtését, a kormányra kerülésük után pedig szeptember 15-én fogadta el - a korábbi politikai elit nem szavazatai mellett - az ehhez szükséges jogszabályt az Országgyűlés.

Elmondta: folytatódik a még minősített iratok felülvizsgálata is, a III/I-es, azaz a hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumait és adatait azonban nem hozzák nyilvánosságra.

Magyar Péter a döntést azzal indokolta, hogy a magyar nemzetbiztonságnak még most is vannak ezzel kapcsolatos érdekei, és "nagyon nagy nemzetközi és egyéb problémákat" tudna az ország részére okozni, ha ezek nyilvánosságra kerülnének.

A nyilvánosan elérhető és kutatható aktákkal kapcsolatban a kormányfő hangsúlyozta: a legfontosabb felelősséget azok viselik, akik az állambiztonsági rendszert létrehozták és alakították: a Rákosi- és a Kádár-rendszer pártvezetői, a megfigyeléseket megszervező szolgálati vezetők, a tartótisztek, akik a beszervezéseket irányították és a beszervezetteket zsarolták, fizették vagy fenyegették.

"A magyar állam átadja a magyar társadalomnak azokat az információkat, amelyek felett évtizedeken keresztül kizárólagosan ellenőrzést gyakorolt" - fogalmazott Magyar Péter, egyben arra kérte azokat, akik szeretnék megismerni a saját vagy a családjuk történetét, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

A kormányfő arra kérte újságírókat, a közéleti szereplőket, a történészeket, hogy különös felelősséggel használják a nyilvánosságra kerülő információkat, ellenőrizzék az eredeti iratokat, vizsgálják meg a történeti körülményeket, kérjék ki az érintettek álláspontját, és ne állítsanak többet, mint amit a dokumentumok alátámasztanak.

A történteket elsősorban azokban a közösségekben kell feldolgozni, amelyek a leginkább érintettek: a családokban, a baráti körökben és kis közösségekben - mutatott rá.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a Rainer M. János vezette felülvizsgálati bizottság mivel foglalkozik és mikortól dolgozik, Magyar Péter azt mondta: a már tevékenykedő testület a titkosszolgálatok minősítési besorolásait tekintheti át, bírálhatja felül, azaz további adatok nyilvánosságra kerülését segítheti.

Arról, hogy a külföldi hírszerzésnek dolgozók nevét tartalmazzák-e az adatbázisok, Magyar Péter nemmel válaszolt. Szavai szerint ennek oka az, hogy sokan közülük a rendszerváltás után is folytatták tevékenységét.

Amennyiben azonban a nemzetbiztonsági szakemberek másképp gondolják, bizonyos esetekben van mód a kivételre - jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva elmondta,

a hálózati személyek között biztosan vannak közéleti szereplők, de a lusztráció 36 évvel a rendszerváltás után elkésett. Ha van ilyen javaslat párt vagy frakció részéről, meg lehet tárgyalni, de nincsen ilyen jogalkotási folyamat. Az áldozatvédelem áll a középpontban, az is áldozat, akit beszerveztek

- tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilvánosságra került iratokhoz az érintettek egyenes ági leszármazottai is tehetnek kiegészítést, valamint arra, aki nem adja vissza a nála lévő vagy hozzákerült dossziékat, minősített adattal való visszaélést követ el.

Hat hónap áll rendelkezésre arra, hogy iratokat eljuttassa a levéltárhoz - hangsúlyozta a miniszterelnök.