Az ombudsman a gyermekotthonban nevelkedő kisgyerekek helyzetéről

Belföld - 2010-11-10
A gyermekvédelmi törvény szerint a családot pótló helyettesítő védelem és ellátás az állam feladata, a gyermek a szakellátás keretében nevelőszülőhöz, lakásotthonba, vagy gyermekotthonba helyezhető. Az állami gondoskodás addig tart, amíg a család képessé válik a gyermek nevelésére és ha ez lehetetlen, a sorsa örökbe adással rendezhető.

Az állampolgári jogok biztosa a gyermekotthonokat vizsgálva jó gyakorlatot is tapasztalt, ugyanakkor az  alapjogokat sértő visszásságokat tárt fel.

 

    Az intézményekben elhelyezett kisgyermekek fejlődése néhány hónap alatt is visszafordíthatatlan károkat szenvedhet, mert az ilyen nevelés a korai életszakaszban nem képes biztosítani az egészséges, egyénre szabott pszichológiai és fejlődés-lélektani feltételeket – állítják a szakemberek a hazai és a nemzetközi tapasztalatok, valamint a kutatási eredmények alapján. Az Európai Unió ezért a 3 évesnél fiatalabb gyermekek intézményi nevelését nem támogatja, a nemzetközi szervezetek egyenesen annak a tilalmát javasolják.

Mindezekre tekintettel Szabó Máté országgyűlési biztos  gyermekjogi projektje részeként hivatalból, átfogó módon vizsgálta a 3 évesnél fiatalabb, gyermekotthonban nevelkedő kisgyermekek helyzetét. A széleskörű információgyűjtés és a helyszíni vizsgálatok során kiderült például, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba vett kisgyermekek száma az elmúlt 3 évben csökkent, 74 százalékuk ma már nevelőszülőknél nevelkedik. A területi különbségek azonban szembeszökőek. Az Észak-alföldi régióban az 0-3 éves korú szakellátott gyermekek 11 százaléka, ezzel szemben a Nyugat-dunántúli régióban a vizsgált korosztály 56 százaléka él gyerekotthonokban. Az egyes régiókon belül még szélsőségesebb eltérések fordultak elő: a fővárosban a kisgyermekek 69 százalékát, Pest megyében mindössze 5 százalékát látják el gyermekotthonban.

Többen huzamosabb ideig maradnak a gyermekotthonban. Sokan a szülők lakáskörülményei, hajléktalansága, anyagi gondjai miatt kerülnek szakellátásba, többnyire a fővárosban és Pest megyében, de a szegedi és a debreceni gyermekotthonban is volt ilyenre példa. Korábbi jelentésével megegyezően a biztos ismételten felhívta az Országgyűlés figyelmét, mennyire fontosak volnának a gyermekszegénység elleni azonnali intézkedések.

Egyes intézmények a súlyos fejlődési rendellenességgel született, speciális egészségügyi ellátást igénylő, nem fejleszthető, gyermekeket együtt gondozzák a fogyatékossággal élő, de fejleszthető és az egészséges gyermekekkel. Ez a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez fűződő jog közvetlen veszélyét idézi elő és tartja fenn – állapította meg az ombudsman. Több otthon vezetője jelezte, hogy a gyermekeket csak meghatározott életkor betöltése után veszik fel a fogyatékkal élőket ellátó más intézményekbe, ami sérti jogbiztonság követelményét.