Cikluszáró zsinati ülésszak

Belföld - 2008-11-30
A politika nem tud segítséget nyújtani azok számára, akiknek a társadalomban nem vezet út felfelé, csak lefelé. A kérdés az, hogy a református egyház tud-e számukra segítő kezet nyújtani? - ezzel a kérdéssel nyitotta meg Bölcskei Gusztáv a cikluszáró zsinati ülést.

A három nap alatt többek között az egységes magyar református egyházról, a Kálvin-évről, a lelkészek lelkigondozásáról, a nevelőszülői hálózatról és a perselypénzről esett szó illetve döntöttek a zsinati tagok.

 

 Értékelt a zsinati elnökség

 

 A cikluszáró zsinati tanácskozáson a zsinat elnöksége is értékelte az elmúlt hat esztendőt. Az elmúlt ciklus döntéseinek és történéseinek vetített felidézése után Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a hatéves zsinati ciklust értékelő beszámolóját három egységben összegezte. Az ezt megelőző alapvetésében a hiteles egyházról beszélt. Hangsúlyozta, hogy "az egyház az a hely, ahol Isten Szentlelke szabadon munkálkodik". Mint mondta, "reformátusnak lenni félelmetes és felelősségteljes szabadság: önként vállalt kényszer, hogy a hűséghez visszataláljunk, hogy bölcsen különböztessük meg a maradandót és múlandót."

 

A püspök felhívta a figyelmet a Zsinat felelősségére, amely testületnek meg kell haladnia a bizalmatlanság lelkületét. Az egyház feladata közt említette, hogy meg kell szabadulnia a látszatra építő cselekvés veszélyétől, hiszen ma a közéletben minden kimerül a kommunikációban, ez a jelenség pedig a fontos ügyeket hitelteleníti. Mint mondta, az egyháznak meg kell teremtenie a tartalmas vita színtereit és értékközpontúságával a hiányzó társadalmi párbeszéd terét.

 "Csak az Isten kegyelmének folytonosságára építő, és annak tudatában lévő egyház vihet tovább már elért eredményeket, és kereshet új lehetőségeket" - fogalmazott Bölcskei Gusztáv.