A magyarországi, délvidéki, erdélyi és partiumi részegyházak május 22-én 11 órakor aláírták a Magyar Református Egyház Alkotmányát. Ezzel a lépéssel a magyar reformátusok évszázados közösségüket juttatták kifejezésre.
Az Alkotmány szerint: „az egyház tagja minden keresztyén, aki a magyar református egyházhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban, és legyen magyar vagy más anyanyelvű. A Magyar Református Egyház a csatlakozó részegyházak zsinati közössége, amely törvényt alkot, és megnyilatkozik mindazon kérdésekben, melyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák. Ąz alkotmány biztosítja és szabályozza a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak csatlakozását is. A belső szervezeti rendszer kialakításában a részegyházak önállóak és függetlenek. Kivételt képeznek ez alól azok a kérdések, amelyek a közös alkotmányba vagy közös szabályozásra tartoznak.”
- 15-20 ezer ember van ma itt, Kárpátaljáról például 1300-an érkeztek. A Kárpát-medencei reformátusság egyébként 3 millió embert jelent, ez az európai reformátusok családjában igen jelentős szám. Ezzel a lépéssel nem jött létre új egyház, az újdonság abban rejlik, hogy a közös zsinat csak azokban a kérdésekben dönt, amelyekre felhatalmazzák. A zsinati forma tehát tiszteletben tartja minden közösség és részegyház döntését - mondta Bölcskei Gusztáv.
- Erdély számára a május 22-i nap az Isten csodája, válasz és beteljesedés – foglalta össze Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke. A közösség megélése gyógyírt hoz hoz fájó sebeinkre és elégtételt ad – tette hozzá.